Európa legnagyobb biztosítója, az Allianz már több millió eurót fektetett a megújuló energiaforrásokba.

"Ezek a beruházások vonzó átvételi árakat kínálnak, már versenyképesek a hagyományos energiával, vagy legalábbis abba az irányba haladnak"- mondta el egy frankfurti sajtótájékoztatón Armin Sandhoevel, az Allianz Global Investors befektetési igazgatója, hozzátéve: "ez is a jövõ piaca lehet, amely egyre nagyobb és kényelmesebb lesz az intézményi befektetõk számára".

Elmondta továbbá, hogy a spanyol és olasz szél-, illetve napenergia létesítmények a legjövedelmezõbbek, ugyanakkor a skandináv országokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és a Benelux államokban található erõmûvek is kezdenek felzárkózni.

Az Allianz új megújuló alapja, az AREF alapkezelõje szerint a zöld rendszerek irányába történõ elmozdulás további elõnyei közé tartozik az egyre emelkedõ globális üzemanyag áraktól való függetlenedés, és az új technológiák életképessége, amelyek hosszú távú pénzáramlást eredményezhetnek.

Az intézményi befektetõk, így a nyugdíjalapok is igyekeznek diverzifikálni befektetési portfoliójukat, különösen a most, hogy az államkötvények hozamai nem túl vonzóak. Ráadásul a megújuló energiaforrások és hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrális beruházások lejárati szerkezete jól összeegyeztethetõ a biztosítók és nyugdíjalapok hosszú távú kötelezettségeivel.

Az Allianz eddig már több, mint 100 millió eurót gyûjtött össze az AREF alap számára, leginkább a német befektetõktõl, hozzávetõleg 10-15 projekt révén. Az alap jövõbeli hozamát, a költségek és az adók levonása után 6 százalékra becsüli az Allianz.

Az összeget a szél- és napenergiába, valamint részben biomasszába fekteti az alap.

Angela Merkel német kancellár és Peter Altmaier környezetvédelmi miniszter már egy ideje keresik a módját, hogy miként csökkenthetnék a megújuló energiaforrások növekvõ támogatását, amelyet végsõ soron a fogyasztók, adózok fizetnek meg.

Sandhovel hozzátette, hogy a támogatás csökkentésére tett kísérletek eddig kudarcot vallottak és nem is valószínû, hogy megvalósítják õket a szeptemberi országos választásokig, ugyanakkor a befektetési igazgató szerint a piac már amúgy is beárazta ennek lehetõségét.

Tavaly a zöld energia kitermelés 136 gigawatt óra volt Németországban, amely a teljes energia kitermelés 22 százalékát képezte.

Az energiafogyasztás 13%-a származik a megújulókból

Tizenhárom százalékra nõtt 2011-ben az EU egészében a megújuló energiaforrások aránya a végfogyasztáson belül. Magyarország 8,1 százalékon állt, amit 2020-ra 13 százalékra kell feltornáznunk.

2010 és 2011 között majdnem 1 százalékkal nõtt a megújuló energiák részaránya a végfogyasztáson belül az EU 27 tagállamában. Az Eurostat adatai szerint az EU27-ek 2011-ben 13 százalékon álltak, 7 százalék távolságra a 2020-as 20 százalékos megújuló energiacéltól.

A részarány Svédországban (46,8%), Lettországban (33,1%), Finnországban (31,8%) és Ausztriában (31%) volt a legmagasabb, míg Máltán mindössze 0,4%, Luxemburgban 2,9%, Nagy-Britanniábann 3,8%, Belgiumban és Hollandiában alig 4 százalék fölött.

Észtország volt az elsõ tagállam, amely már 2011-ben elérte a 2020-ra kitûzött megújuló energiacélt.

Az Eurostat kimutatása alapján Magyarország – amelynek 13 százalékot kell 2020-ra teljesítenie – 2011-ben 8,1 százalékon állt. 2004-ben még 4,4 százalékkal vették ki részüket a megújulók a végfogyasztásból.