Rövidebb út esetén a legtöbben egyszerûen a szerencséjükben bíznak, miközben sokan a valóságosnál nagyobb védelmet tulajdonítanak a bankkártya-biztosításnak és az Európai Egészségbiztosítási Kártyának is.
A lakosság gazdasági helyzetét hûen tükrözi az a tény, hogy a válaszadók kétharmada eleve nem tervez idén külföldi utazást. Azok közül, akik utazást terveznek, csaknem háromnegyed részben turistaútra, városnézõ és tengerparti nyaralás céljából lépik át a határt. Tizenkét százalékuk egy-kétnapos rokonlátogatásra, bevásárlásra indul külföldre, hat százalék üzleti úton jár, míg egy másik hat százalék aktív sportolásra (hegymászás, síelés, búvárkodás) tervezi fordítani kinn tartózkodását.
Szintén a korlátozott anyagi lehetõségekre utal, hogy az utazni szándékozók több mint kétharmada azt válaszolta, hogy a külföldi útra legfeljebb 200 ezer forintot kíván elkölteni a családi kasszából. Mindössze 9 százaléknyian voltak, akik 400 ezer forintnál magasabb összeget jelöltek meg.
Arra a kérdésre, hogy szokott-e utasbiztosítást kötni külföldi utazásai alkalmával, a válaszadók több mint fele igennel válaszolt. A valóságban ennél kedvezõtlenebb a helyzet, utasbiztosítást ugyanis a kiutazóknak alig több mint harmada szokott kötni. Tanulságosak ugyanakkor azoknak az indokai, akik nem kötnek utasbiztosítást. E csoport 63 százaléka úgy érzi, csupán néhány napot tölt a határokon túl, ezért kicsi az esélye, hogy ez idõ alatt bármi rossz történne vele. A válaszadók 25 százaléka a bankkártyájához járó utasbiztosítást, míg 12 százalékuk az Európai Egészségbiztosítási Kártyát tartja elegendõ védelemnek.
„Akármennyi ideig tervezünk külföldön tartózkodni, a baj általában egy pillanat alatt következik be – figyelmeztet Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. – Ilyenkor pedig egy bonyolultabb mûtét ugyanúgy milliókba kerülhet akár a közeli Ausztriában is, mint egy hosszú, több hetes kinn tartózkodás esetén. A bankkártyák mellé kínált utasbiztosításoknak gyakran gyenge pontja az egészségügyi ellátások alacsony térítési limitje, míg az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján csak azokat a szolgáltatásokat kapjuk meg ingyen az adott országban, amelyeket a helyi egészségbiztosítás a saját állampolgároknak is megtérít. Vagyis az utasbiztosítást az esetek többségében nem érdemes megspórolni.”
A választott úti céltól, az utazás módjától, illetve a kint tartózkodás céljától függõen azonban eltérõ utasbiztosítást célszerû kötni. Nyilvánvaló, hogy egy autós kiránduláshoz felesleges légi balesetre fedezetet nyújtó konstrukciót választani, viszont extrém sportolási céllal olyan módozatban célszerû gondolkodni, amely az ilyen kockázatokra kiemelt összegû térítést nyújt. Számos szempont felmerülhet a mérlegelés során, a felmérés során a Genertel arról is megkérdezte az ügyfeleket, vajon ezek közül melyeket tartja a legfontosabbaknak.
Nem meglepõ módon kiemelt fontosságot az egészségügyi ellátások megfelelõ térítése kapta, a 6-os skálán 5,4-es átlaggal. Ezt a poggyász- és mûszakicikk-biztosítás követi 4,4 ponttal. A másnak okozott károkat fedezõ felelõsségbiztosítás követi 4,3 ponttal, és ugyancsak ekkora súlyt kap átlagosan az utasbiztosítás díjának nagysága is a mérlegelés során. A jogvédelem, jogi tanácsadás csupán 3,5, míg a stornóbiztosítás 3,3 ponttal a mérlegelési szempontok listájának végére került.
Bármennyire is fontosnak tartják azonban az ügyfelek az egészségügyi ellátások megfelelõ térítését, a többség egyáltalán nincsen tisztában a megfelelõ szintû limitösszegekkel. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mekkora minimális összeget tart megfelelõnek az egészségügyi ellátások fedezetére, a válaszadók 61 százaléka 3 millió forint alatti összeget, további 22 százaléka 3-5 millió forint közötti összeget jelölt meg. Csupán 17 százalékuk jelezte, hogy legalább 5 millió forintos limitet tart megfelelõ fedezetnek az ilyen jellegû kockázatokra.
„Ezek az elvárt fedezetek jelentõsen alulbecsültek. Orvosi költségekre még Európában is célszerû legalább tízmillió forintos fedezettel rendelkeznünk, hiszen a jó utasbiztosításnak a legnagyobb anyagi veszteséget jelentõ extrém helyzetekre is védelmet kell nyújtania – tanácsolja Csikós Dániel. – Különösen hegymászáskor vagy súlyosabb közúti baleset során fordulhat elõ jó eséllyel helikopteres mentés, aminek költsége szintén millliókban mérhetõ, de például a mentõ-repülõgépes hazaszállítás bármilyen helyzetben felmerülhet, ezért a betegszállítási költségek limitjét is célszerû még Európán belül is 8-10 millió forintra beállítani.”