PSZÁF: várhatóan élénkülni fog a közvetítõi verseny
2013.05.31
A mérséklõdõ, de még mindig jelentõs lakossági devizakitettség kezelése marad a banki mûködés egyik kulcsfeladata a közeljövõben is, melyben a jelenleg is létezõ állami és intézményi adósságkezelõ programok fontos szerepet játszanak – áll a PSZÁF friss fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében. A több szektorban elõre jelzett élénkülõ üzleti aktivitás mindenképpen örvendetes, ugyanakkor az erõsödõ értékesítési verseny fogyasztóvédelmi szempontból fokozott figyelmet érdemel.

Kedvezõ trendszerû változás, hogy az elmúlt három év során a lakossági hitelállományon belül a deviza alapú hitelek aránya az árfolyamhatás kiszûrésével a 70% feletti maximális értékrõl az elmúlt negyedév végére összességében 52%-ra csökkent.

Ugyanakkor a lakosság túlzott eladósodottsága továbbra is súlyos probléma. A háztartási hitelkínálat elsõsorban a fogyasztási hiteleknél és az állami kamattámogatásos lakáscélú kölcsönöknél erõsödhet a jövõben. Ha a fogyasztási hitelfolyósítás a már eladósodott ügyfélkör részére is történne, akkor ez tovább növelheti a lakossági eladósodottságot, ezért ez külön figyelmet kíván.

Piaci várakozások szerint a hitelezésben növekedhet a közvetítõi értékesítés szerepe, márpedig az itt erõsödõ „díjverseny” a nem kellõen gondos intézményi gyakorlatok esetében félreértékesítést is eredményezhet – olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most megjelent 2013. évi elsõ fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében.

Az eddig ismertté vált mintegy ezer deviza alapú jelzáloghitelekkel kapcsolatos semmisségi per esetében a jogerõs ítéletek mindegyike elutasította a fogyasztói keresetet. A még nem lezárt ügyek mintegy egy százalékánál voltak sikeresek az ügyfelek.

Fogyasztói kockázatot jelent, hogy a perek indításakor a fogyasztók nagy része nem tudja reálisan felmérni nyerési esélyeit, a perrel járó költségeket, s azt, hogy pernyertessége esetén a hitelnyújtó azonnal követelheti tõle a teljes tõketartozását. A perek megindítása (és az a vélelem, hogy az adós ettõl kezdve nem köteles a szerzõdés szerinti kötelezettségei teljesítésére) önmagában kedvezõtlenül hathat egyes fogyasztók fizetési hajlandóságára. Az ilyen magatartás pedig az adósok számára a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit vonhatja maga után.

A lakossági megtakarításoknál szigorodtak a kedvezményes kamatlábú termékek igénybevételi feltételei. A kombinált vagy strukturált megtakarítások feltételei, díjazási rendszere sokszor bonyolult, és nem kellõen átlátható, az ügyfél-tájékoztatás gyakorta nem kiegyensúlyozott. Az elektronikus értékesítési csatornák felértékelõdése, a személyes kapcsolattartás ebbõl adódó szûkülése szintén a félreértékesítés veszélyét erõsítheti.

A befektetéssel kombinált életbiztosítások piacán a közvetítõk igénybe vétele a fogyasztók számára megdrágíthatja a termékeket (a unit-linked befektetési életbiztosítások szerzési költségei rendre magasabbak a hagyományos életbiztosításokhoz képest), másrészt az ügyfeleket az igényeiknek megfelelõ konstrukció helyett a magasabb közvetítõi jutalékot nyújtó termék megvásárlására ösztönözhetik. A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási üzletágban az év közbeni díjhirdetés térhódítása csökkentheti a díjak átláthatóságát, összehasonlíthatóságát, s hosszú távon akár mérsékelt tarifaemelkedéssel is járhat.

A befektetési piacon 2012-ben jelentõsen megnövekedett lakossági állampapír-volumen kapcsán a PSZÁF fontosnak tartja: a kisbefektetõk ne csak ezen értékpapír nagyon alacsony kockázatával legyenek tisztában, hanem figyeljenek a futamidõ megválasztására is. Érdemes tudni, hogy a kamatkörnyezet változásai miatt a befektetések piaci értéke a futamidõ alatt változhat, így a teljes névérték kifizetése kizárólag a lejáratig tartott állampapírok esetében biztosított.

Egyes befektetési vállalkozásoknál a bõvülõ közvetítõi kör esetében kockázatokkal járhat, ha a közvetítõi díjazás volumen alapon történik. Így ugyanis jelentõs a közvetítõk ösztönzése az ügyfélállományok mozgatására. További rizikó, hogy az ismeretlen ügyfélkör felé irányuló elõzmény nélküli, kéretlen telefonhívásos értékesítés során a szolgáltatók a fogyasztók igényeinek kellõ felmérése nélkül kínálnak befektetési szolgáltatást.

Az utóbbi idõszakban megháromszorozódott a befektetési aranypiac forgalma. A befektetõk bizalma az arany árfolyamának stabilitása kapcsán gyakorta túlzott, s a befektetések megfelelõ értékesítése nehézségekbe ütközhet és sokszor a vártnál magasabb költségeket jelenthet. A befektetési aranykereskedelem – ellentétben a pénzügyi befektetésekkel – alulszabályozott tevékenység, és azt a PSZÁF nem felügyeli.