A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát. A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

„A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen emelheti a károk összegét – magyarázza Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. –  Egy csőtörés során például az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tetőn elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán  megnövelheti a helyreállítás költségeit.”

Magasabb díjak

A nyaralókhoz kapcsolódó magasabb kockázat magasabb biztosítási díjakkal is jár: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosítási védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében például – átlagos paraméterek mellett – 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet találni. Az egyes biztosítók díjai biztosítótól, fedezeti körtől és limitektől függően ennek akár 3-4-szeresére is rúghatnak.

Nem érdemes trükközni

Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy ezáltal alacsonyabb díjon lehessen szerződést kötni: ha a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

További fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.