A hozamkülönbség a végösszegben is látványos: havi 20 ezer forint befizetése mellett a végösszegben négy év alatt több mint 30 százalékkal nagyobb összeget lehet lakástakarékkal összegyûjteni, mint bankbetéttel. A betéti kamatok csökkenésével egyre gyakoribb, hogy a lakosság alternatívát keres megtakarításainak, ezen lehetõségek közül a lakástakarék az egyetlen megtakarítási forma, amely fix hozamot kínálva ad többet, mint a bankbetét, úgy hogy – az Országos Betétvédelmi Alapon keresztül - állami garancia biztosítja a megtakarítás védelmét.
Tavaly õsz óta folyamatosan nõ a lakástakarékok vonzereje a bankbetétekhez képest a jegybanki alapkamat-csökkentések következtében – állítja friss elemzésében a Bankmonitor.hu. A változást az okozza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásai jelentõsen csökkentették a bankbetéti kamatszintet, ezzel szemben a lakástakarékok teljes hozama nem változott az elmúlt egy évben, mivel az azt meghatározó jogszabályok változatlanok maradtak.
„Míg egy évvel ezelõtt 6 százalék felett volt a bankbetéti átlagkamat, addig mára ez az érték 4 százalékra csökkent, miközben az átlagos négyéves lakástakarék-szerzõdés egy éve és ma is 13 százalékos hozamot biztosított illetve biztosít” – mondja Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu elemzõje. Hozzáteszi: a lakástakarékok elõnye ennek megfelelõen változott, egy éve 6,2 százalékpont volt a különbség, mára viszont átlagosan 9,3 százalékponttal kaphatunk többet egy lakástakarék szerzõdéssel. Ez a hatalmas hozamelõny komoly összegeket jelent a megtakarítani szándékozóknak. Havi húszezer forint félrerakása esetén a legrövidebb, négyéves futamidejû lakástakarékot és a mindenki által elérhetõ bankbetéteket összehasonlítva 280 ezer forinttal többet lehet összegyûjteni az említett idõtartam alatt, ami közel 30 százalékos különbséget jelent a befizetett 960 ezer forintra vetítve.
„Kivételes hozamajánlatokkal sok más befektetés esetében is találkozhatunk, ugyanakkor például a manapság népszerû befektetési alapokkal szemben a lakástakarék fix hozamot ígér, vagyis kockázatmentes befektetés, a biztos kamatot pedig állami garancia biztosítja a megtakarításokra” – magyarázza Bonda Balázs. Hozzáteszi: a fix kamat elõnyös lehet további kamatcsökkentések esetén is, hiszen míg a bankbetéti kamatok változnak ez esetben, addig a megkötött lakástakarék szerzõdésben lévõ pénz a szerzõdés felbontásáig, vagy a megtakarítások felhasználásáig a szerzõdés szerinti kamatot fizeti.
Az egyre látványosabb hozamelõny ellenére a lakástakarékok elterjedtsége Magyarországon továbbra is alacsonynak számít, bár ismertségük növekvõ tendenciát mutat. A piaci adatok szerint arányosan fele annyi háztartás rendelkezik ilyen szerzõdéssel, mint egyes nyugat-európai országokban, például Ausztriában vagy Németországban. „Ennek oka részben ismerethiány, tájékozatlanság a lakosság részérõl, részben pedig a magyarokat jellemzõ rövid távú szemlélet: hazánkban lényegesen kisebb a hosszú távú megtakarítások aránya, mint Nyugat-Európában” - véli a Bankmonitor.hu elemzõje. Bár a lakástakarékkal felhalmozott megtakarítást csak meghatározott „lakáscélra” lehet költeni, Bonda Balázs szerint a felhasználhatósága közel se olyan szigorú, mint azt sokan gondolják. Mint mondja, az ingatlanvásárlás mellett felújításra, lakáskorszerûsítésre, sõt akár egyes bútorok vásárlására is költhetõ a felhalmozott összeg.
A bankbetéteseknek sem kell lemondaniuk a kiemelkedõ reálkamatról
A magyar kamatkörnyezet a sorozatos csökkentések ellenére továbbra is jelentõs reálkamatot biztosít a bankbetétek terén. Jellemzõ, de téves vélemény az, hogy a tavaly augusztusban kezdõdött alapkamat-csökkentési hullám felemésztette a bankbetéti reálkamatokat, az inflációs elõrejelzések alapján ugyanis továbbra is erõs reálkamatra számíthatunk egyéves bankbetéti lekötések esetén.
A legmagasabb ma elérhetõ bankbetéti kamatok átlagosan 4-5 százalék körül mozognak, jelenleg egy évre és 500 ezer forintra a Volksbank egyéves tartós lekötött betét nyújtja a legtöbbet, 4,7 százalékos EBKM értékkel. Ezt szorosan követi a Raiffeisen Bank Flexikamat betétje 4,56 százalékkal, illetve az FHB Bank TBSZ adóelõny betétje 4,55 százalékos értékkel. Egyéves bankbetéti lekötések esetén az inflációs elõrejelzések alapján továbbra is közel 3 százalékos reálkamatra számíthatunk, ami nemzetközi szinten még mindig kiemelkedõnek számít.
Amit a lakástakarékról tudni érdemes
A lakás-elõtakarékosság – közismertebb nevén lakástakarék vagy LTP - egy államilag támogatott, lakáscélú megtakarítási és finanszírozási lehetõség. A konstrukció három részbõl tevõdik össze: egy havi megtakarítási összegbõl, bankbetéti kamatból és az állami támogatásból. A fix futamidõ lejártával dönthetünk arról, hogy a megtakarítási rész mellé szeretnénk-e államilag támogatott hitelt felvenni. A lakástakarék kifejezetten magas hozamot nyújt az állami támogatással is számolva, ugyanakkor felhasználhatóságában korlátozott: mind a megtakarítási részt, mind pedig a hitel részt kizárólag ingatlancélra lehet felhasználni.
A felhasználhatóságtól eltekintve a lakástakarék a megtakarítók számára pontosan megegyezik egy megtakarítási betéttel. A havi rendszeres befizetésekre adott idõközönként kapott kamat kamatos kamatként kerül jóváírásra. Amennyiben a megtakarító a szerzõdéses futamidõ vége elõtt a kénytelen hozzányúlni a felhalmozott összeghez, akkor is jogosult a banki kamatrészre, ami konstrukciótól függõen 0,5-3 százalék lehet (ez a kamat a szerzõdéses periódus után, vagy az államilag nem támogatott részre is érvényesül). Egy éve még a fenti kamatszint fölsõ határa is messze a piaci bankbetétek szintje alatt járt, ugyanakkor mára ez is valós értéket termel, hiszen meghaladja a várható infláció értékét.