E javaslat átfogó célkitûzése az európai bankszektor rugalmasságának erõsítése, annak biztosítása mellett, hogy a bankok továbbra is finanszírozzák a gazdasági tevékenységet és növekedést. A Bizottság javaslata három konkrét célt fogalmaz meg. Elsõként elõírja, hogy a bankoknak több és jobb minõségû tõkével kell rendelkezniük, hogy maguk is képesek legyenek ellenállni a jövõbeni sokkhatásoknak. Az intézményeket olyan helyzetben érte a legutóbbi válság, hogy nem rendelkeztek sem kellõ mennyiségû, sem kellõ minõségû tõkeállománnyal, emiatt a tagállami hatóságok példa nélküli támogatására szorultak. A Bizottság e javaslatával Európában is érvényesíti a G20 szintjén elfogadott nemzetközi banki tõkemegfelelési standardokat (közismert nevén a Bázel III megállapodást). Európa vezetõ szerepet tölt majd be ezen a téren, ugyanis a globális eszközök 53%-ával rendelkezõ, több mint 8000 bankra alkalmazza az említett szabályokat.

A Bizottság emellett új irányítási keretet szándékozik létrehozni, amely új hatáskört bíz a felügyeleti hatóságokra annak érdekében, hogy szorosabban kísérjék figyelemmel a bankok tevékenységét, és amennyiben kockázatokat észlelnek, hozzanak intézkedéseket a lehetséges szankciók alkalmazásával: ha úgy tûnik például, hogy pénzügyi buborék van kialakulóban, fogják vissza a hitelezést.

A Bizottság azt javasolja, hogy az e tárgyra vonatkozó valamennyi jogszabály összevonásával hozzák létre a banki szabályozás egységes szabálykönyvét, ami egyaránt elõsegítené az átláthatóságot és a jogérvényesítést.

Michel Barnier, belsõ piaci biztos a következõképpen nyilatkozott: „A pénzügyi válság súlyosan érinti az európai családokat és vállalkozásokat. Nem engedhetjük meg, hogy ilyen válság még egyszer kialakuljon, és a pénzügyi világ néhány szereplõjének magatartása mindannyiunk jólétét veszélyeztesse. Ezért a mai napon javaslatot terjesztettünk elõ az Európában mûködõ több mint 8000 bank megerõsítésére. A bankszektornak több és jobb minõségû tõkeállománnyal kell rendelkeznie a kockázatvállaláshoz. E javaslat rendkívül fontos lépés a válság tanulságainak levonása és az új kockázatkezelési megközelítés kialakítása terén. Örömmel állapítom meg, hogy Európa továbbra is vezetõ szerepet tölt be, és a világon elsõként ülteti át a G20-ak kötelezettségvállalásait. Csak e szabályok megalkotása után mondhatjuk el, hogy valóban levontuk a válság tanulságait.”

Szükség van a reformra

A javaslat az alábbi két részbõl áll: a hitelintézeti tevékenység megkezdését szabályozó irányelvbõl, és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tevékenységének módját szabályozó rendeletbõl. A két jogi aktus egy jogszabálycsomagot alkot, és együtt kell azokat tárgyalni. A javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amely igazolja, hogy e reform komoly mértékben csökkenti majd a rendszerszintû bankválság kialakulásának valószínûségét.

A rendelet felöleli a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó részletes prudenciális követelményeket, de számos további kérdést is magában foglal. A Bizottság javaslata megemeli a szükséges banki szavatolótõke mennyiségét, valamint e pénzeszközök minõségét. Emellett összehangolja a szavatolótõkébõl levonható tételeket, hogy prudens módon ismerje el a szavatolótõke mennyiségének meghatározásakor figyelembe veendõ szabályozói célokat.

Annak érdekében, hogy javítsa a pénzintézetek likviditási kockázati profiljának rövid távú rugalmasságát, a Bizottság likviditásfedezeti ráta bevezetését javasolja. Pontos összetételének és kalibrálásának megállapítására egy megfigyelési és felülvizsgálati idõszakot követõen, 2015-ben fog csak sor kerülni.

A túlzott céltartalék-képzés korlátozása érdekében a hitelintézetek és befektetési vállalkozások mérlegében, a Bizottság azt is javasolja, hogy a tõkeáttételi ráta tartozzon a felügyeleti felülvizsgálat hatáskörébe. A tõkeáttételi rátának kötelezõ követelményként való 2018. január 1-jei esetleges elõírását megelõzõen szoros figyelem övezi majd annak hatásait.

A partner-hitelkockázat kezelésére, a tõzsdén kívüli (OTC) származékos termékekkel kapcsolatos bizottsági politikával összhangban (IP/10/1125) hozott változások arra ösztönzik a bankokat, hogy a központi szerzõdõ feleken keresztül számolják el a tõzsdén kívüli származékos termékeket.

A pénzügyi válság kiemelte az eltérõ tagállami szabályozások veszélyét. Az egység piac egységes szabálykönyvet tesz szükségessé. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, anélkül hogy tagállami átültetést igényelne, ezáltal pedig megszünteti az ilyen eltérések egyik forrását. A rendelet emellett egységes tõkekövetelményeket is meghatároz.

Az új irányelv a tõkekövetelményekrõl szóló jelenlegi irányelvek azon szabályozási területeit fedi le, amelyeken a tagállamoknak a saját szabályozási környezetüknek megfelelõen kell átültetniük az uniós rendelkezéseket (pl.: a bankok tevékenységének megkezdésérõl és folytatására vonatkozó követelmények, a letelepedési jogra és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlására vonatkozó feltételek, az illetékes hatóságok és a prudenciális felügyeletre irányadó elvek meghatározása).

Az irányelv az alábbi új szabályozási elemeket tartalmazza:

• megerõsített irányítás: a javaslat szigorítja a vállalatirányítási rendszerekre és eljárásokra vonatkozó követelményeket, valamint olyan új szabályokat vezet be, amelyek célja az igazgatóság általi kockázatellenõrzés hatékonyságának fokozása, a kockázatkezelési funkció státuszának javítása, valamint a kockázatkezelés felügyeleteken keresztüli hatékony ellenõrzésének biztosítása.
• szankciók: Amennyiben az intézmények megsértik az uniós követelményeket, a javaslat biztosítja, hogy valamennyi felügyeleti hatóság valóban visszatartó erejû, és egyúttal hatékony és arányos szankciókat alkalmazhasson – például az adott pénzintézet évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig terjedõ közigazgatási bírságot, vagy az intézmény vezetõ testülete tagjainak ideiglenes eltiltását.
• Tõkepufferek: a jogszabály a minimális tõkekövetelmények mellett bevezeti a következõ két tõkepuffert: az EU-ban található valamennyi bank esetében azonos tõkemegõrzési puffert, valamint a tagállami szinten meghatározandó anticiklikus tõkepuffert.
• megerõsített felügyelet: a Bizottság javaslata megerõsíti a felügyeleti szabályozást azáltal, hogy minden felügyelt intézmény esetében elõírja kockázatelemzésen alapuló éves felügyeleti program elkészítését, a helyszíni felügyeleti vizsgálatok nagyobb mértékû és rendszeresebb alkalmazását, valamint szilárdabb standardok és mélyrehatóbb és elõretekintõ felügyeleti értékelés alkalmazását.

A javaslat különféle elõírások révén korlátozni igyekszik a hitelintézetek által figyelembe vett külsõ hitelminõsítések súlyát is. Ennek értelmében a bankok befektetési döntéseinek nem pusztán hitelminõsítésekre, hanem saját belsõ hitelértékelésükre is épülnie kell. Az egy adott portfólióban jelentõs számú kitettséggel bíró bankoknak ki kell dolgozniuk az említett portfólió belsõ minõsítését, ahelyett hogy külsõ minõsítéseket vennének figyelembe tõkekövetelményeik kiszámításához

A javaslat egy rendelettel és egy irányelvvel váltja fel a tõkekövetelményekrõl szóló korábbi irányelveket (a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv), és újabb komoly lépést jelent a megbízhatóbb és biztonságosabb európai pénzügyi rendszer kialakítása terén.