Az osztrák és a luxemburgi nyugdíjakból több mint két és félszer annyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, mint a magyarból – derül ki az KSH friss kiadványából.
2019 folyamán Magyarországon az ellátottak száma csökkent, ugyanakkor az ellátások reálértéke változatlan maradt. Hazánkban minden ötödik ember öregségi nyugdíjas volt, arányuk az összes ellátotton belül a fővárosban volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb. Az idős népesség csaknem egésze, a 64 év alattiaknak pedig mintegy 8%-a kapott 2019-ben ellátást. A nők átlagosan 61, a férfiak 64 évesen mennek öregségi nyugdíjba.
2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat, vagy valamilyen egyéb ellátást, 1%-kal kevesebb embernek, mint az előző évben. Ezzel folytatódott az ellátottak számának és népességen belüli arányának lassú csökkenése. Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott lényegesen az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk is közel 21% maradt.
A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 62%-át tették ki a nők, akiknek a férfiakéhoz képest magasabb aránya a legtöbb ellátástípusnál megfigyelhető, és különösen kiemelkedik a főellátásként kapott özvegyi nyugdíjak esetében (94%). Az életkoron alapuló ellátásokra, a baleseti és a rokkantsági járadékra, illetve a bányászok egészségkárosodási járadékára a férfiak a nőknél nagyobb arányban váltak jogosulttá.
Az öregségi nyugdíjasok aránya az összes ellátotton belül Budapesten volt a legmagasabb (88%), valamint (Komárom-Esztergom megye kivételével) a közép- és a nyugat-dunántúli megyékben haladta még meg a 80%-ot. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg volt az egyetlen, ahol az öregségi nyugdíjasok aránya 70% alatt maradt, miközben a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban és a főellátásként özvegyi nyugdíjban részesülők együtt az ellátottak közel negyedét tették ki (24%). Budapesten utóbbiak mindössze 8%-os arányt képviseltek.
Az ellátásokra fordított kiadások a GDP 8,9%-ának feleltek meg. A kiadások összege 4%-kal nőtt az előző évhez képest, ugyanakkor a GDP-hez viszonyított aránya 0,5 százalékponttal csökkent. 2018-ban 3,0%-os nyugdíjemelést hajtottak végre, ami a nyugdíjas fogyasztóiár-index 2,7%-os emelkedése mellett a nyugdíjak reálértékét 0,3%-kal növelte.
Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott 2016-ban. A három balti tagállamban, továbbá Bulgáriában, Romániában és Horvátországban volt alacsonyabb az öregségi nyugdíj vásárlóerő-paritáson kifejezett összege. A legrosszabb helyzetben a bolgárok voltak, ahol az átlagos ellátás 43%-kal maradt el a magyartól. A legtöbb árut és szolgáltatást az osztrák és a luxemburgi nyugdíjakból lehetett vásárolni, 2,6-szor annyit, mint a magyar összegből.
A 2,6 millió ellátott 2019 januárjában – nyugdíjemelés után – átlagosan 122 614 forintot kapott teljes ellátásként. Az öregségi nyugdíj a januári nettó átlagkereset 59%-ának felelt meg. A férfiaknak átlagosan 18 ezer forinttal magasabb összegű ellátást folyósítottak, mint a nőknek. A magyar öregségi nyugdíj keresetpótló képessége – 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosa – nemzetközi összehasonlításban magasnak számít, bár a 2016-os 67%-ról 64%-ra csökkent.
A 2018-ban öregségi nyugdíjba vonultak induló ellátása 148 618 forint volt, 13%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A férfiak ellátása 163 258, a nőké 138 801 forintot tett ki. Az öregségi nyugdíjasok 29%-ának 100 ezer forintnál kisebb összegű ellátást folyósítottak, több mint felének nyugdíja 100 ezer és 179 ezer forint közé esett. Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legnagyobb, Bács-Kiskun megyében a legkisebb. Budapesten minden hatodik öregségi nyugdíjas 220 ezer forintnál nagyobb összegű ellátást kapott.