Egy évtizede nem látott, 7%-os díjbevétel-növekedést, történelmi rekordnak számító nominális díjbevételszintet és a válság eleje óta nem látott nyereséget értek el 2017-ben a magyar biztosítók. Az MNB friss adatai alapján a károk miatt joggal dráguló kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások, valamint a nyugdíjbiztosítások hozták a piaci növekedés nagyobb felét. A biztosítók profitabilitását és értékesítési teljesítményét is tovább javíthatná az eddiginél látványosabb hozamemelkedés - írja a Portfolio.
Közzétette az MNB a hazai biztosítási szektor 2017-es teljesítményérõl szóló elõzetes adatokat. Ez alapján tavaly a biztosítók az eddigi, 2007-es rekordot felülmúló, 948 milliárd forintos díjbevételt, 2007 óta nem látott, 7,0%-os díjbevételnövekedést és
2009 óta nem látott, 64,5 milliárd forintos adózott nyereséget értek el.
Az elõzõ évekhez hasonlóan ezúttal is a nem-élet ág hasított jobban: itt 9,0%-kal, míg az életbiztosítási üzletágban 5,0%-kal nõttek a díjbevételek. Így most már második éve hoz több díjbevételt a szektornak a nem-életbiztosítási üzletág, mint az élet üzletág. Ez egyébként a kevésbé fejlett piacokra jellemzõ arány, a nyugati országokban inkább az életbiztosítások vannak túlsúlyban.
Továbbra is a befektetési egységgel kombinált (unit-linked) életbiztosítások a legnépszerûbbek, ezek adták tavaly az életbiztosítási díjbevételek 62%-át, csakúgy, mint egy évvel korábban. A vegyes életbiztosítások viszont nevükhöz méltóan vegyesen teljesítettek: a rendszeres díjas szegmensben csökkent, az egyszeri díjas biztosításoknál viszont nõtt a díjbevételük. Bár sokan jelezték elõre a tisztán kockázati életbiztosítások térnyerését, három év leforgása alatt nem nõtt ezek díjbevétele.
2017-ben az elõzõ évekhez képest jól teljesítettek az egyszeri díjas életbiztosítások, hosszú távon azonban a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételének tavalyi 2,7%-os növekedése fontosabb a biztosítóknak. Ez a növekedés azonban nem nevezhetõ jelentõsnek: alig magasabb a tavalyi inflációnál.
Szinte egyöntetû növekedés látható viszont a nem-életbiztosítási piacon, amelyen belül a növekedés motorját persze a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások (kgfb) jelentik. Ebbõl már 151 milliárdos díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami 14,8%-os növekedést jelent. A szerzõdésszám egy év alatt 5%-kal 5,1 millió fölé nõtt, vagyis a növekedés nagyobbik részét az átlagdíjak emelkedése hozta. A kgfb-károk viszont még jobban, 15,4%-kal emelkedtek, így az általunk számolt kárhányad (kár/díj) 62,4%-ról 62,7%-ra emelkedett. Mindez arra utal, hogy a díjak emelkedése a drágulás ellenére nem teljesen követte le a biztosítói kárkifizetések növekedését.
A díjbevételhez hasonlóan az eredménytermelésben is felülmúlták a nem-életbiztosítások az élet üzletágat, hiszen 28 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt produkáltak, szemben az életbiztosítások 23 milliárd forintjával. Sokat javíthatna a biztosítók eredményességét, ha tartalékaikat magas hozamú állampapírba fektethetnék, az alacsony hozamkörnyezet ugyanis az elmúlt években már jelentõsnek mondható profitkiesést hozott több piaci szereplõ számára. A magasabb hozamkörnyezet az életbiztosítások hozamígéretére is pozitív hatással lenne, így javítaná talán az értékesítési számokat is.
Mind az élet- mind a nem-életbiztosítási szerzõdésszám növekedett ugyan, de az életbiztosítások esetében nem jelentõsen. Az MNB korábban közzétett számai arról tanúskodnak, hogy az életbiztosítások értékesítése (legalábbis a nettó tranzakciók értéke) visszaeshetett a tavalyi évben.