Sok magyar esik hibába, mikor nyaralni indul
2013.07.31
Miközben Nyugat-Európában, például az Egyesült Királyságban 10 utasból 9 bizonyosan köt utasbiztosítást, addig - a MABISZ adatai alapján - hazánkban továbbra sem sikerül elérni a 40 százalékos biztosítottsági szintet. Az ingyenesen igényelhetõ Európai Egészségügyi Kártya sok esetben hasznos, de általában nem helyettesíti az utasbiztosítások által nyújtott védelmet.

A magyar utazók elõszeretettel ringatják magukat abban a hitben, hogy õket nem érheti baj, illetve igyekeznek az olcsóbb megoldást választani – mondja Dr. Kéringer Csaba, a K&H Biztosító Nem-élet termékmenedzsment és kockázatvállalás vezetõje. E tekintetben pedig kéznél van az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK), amely ingyenes védelmet nyújt – gondolják sokan. A legtöbben még abban is hibát követnek el, hogy ki sem váltják a biztosítotti viszonyt igazoló kártyát az Országos Egészségpénztár kirendeltségein, azt hiszik, hogy a TAJ-kártya felmutatása a külföldi kórházakban is elég a szolgáltatás igénybevételéhez.

Ennél is komolyabb gondot okoz, hogy a tagországokban a magyar OEP-pel nem minden egészségügyi intézmény áll szerzõdésben. Görögországban például az EEK csak a görög Társadalombiztosítási Hivatallal (IKA) szerzõdött kórházakban használható, a Nemzeti Egészségügyi Rendszer (E.S.Y.) kórházainak egy része azonban nincs szerzõdésben a szolgáltatóval. Az itteni kezelések esetén – még akkor is, ha az OEP esetleg méltányosságból ki is fizeti utólag a térítést – helyben kell kifizetni a kezelés számláját.

Kéringer Csaba arra is felhívja a figyelmet, hogy számos országban térítésmenetesen csak az életmentõ, illetve elsõsegély ellátások nyújthatók, az egyéb ellátásokért a magyar biztosítottaknak is ugyanolyan mértékû önrészt kell fizetniük, mint a honos ügyfeleknek. Az EU-csatlakozása óta már ez igaz a magyarok által különösen kedvelt Horvátországra is, ahol az önrész mértéke általában az ellátási költségek 15, a kórházi ellátás esetén a költségek 30 százaléka. Ausztriában az orvos által felírt gyógyszerek után is „receptpénzként” tételenként 5,30 eurót kell fizetni, a gyógyászati segédeszközök 10 százalékos (minimum 29,60 eurós) önrész mellett kaphatóak, míg a kórházi napi térítés – amely a kezelés elsõ 28 napjára szól 9,10-18,80 euró között mozoghat. Fizetni kell a bolgár tengerparton is: orvosi kezelésekért vizsgálatonként 2,9 levás díjat kell fizetni, ugyanakkor egyes szolgáltatások árát teljes mértékében a betegnek kell fizetnie. A bolgár kórházi kezelés napidíja 5,8 leva – ugyanakkor csak maximum 10 napi díjat számolnak fel.

A fentiek ellenére Kéringer Csaba szerint huzamosabb külföldi tartózkodás esetén mindenképp optimális az EEK kártya használata, nyaraláshoz, városlátogatáshoz ugyanakkor mindenképp ajánlatos utasbiztosítást is kötni. Komoly elõnye az utasbiztosításnak – hívja fel a figyelmet a K&H szakértõje -, hogy használatával sem önrészt nem kell fizetni, sem az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét nem kell megelõlegezni, hiszen a biztosító - amellett, hogy maga szervezi meg a kórházi ellátást akár az ország saját nyelvén - minden költséget áll – figyelmeztet Kéringer Csaba, hozzátéve, hogy természetesen az utasbiztosításnak a baleseti ellátások mellett további komoly elõnye, hogy poggyászbiztosítás és asszisztencia-szolgáltatás is jár hozzá