A legutóbbi ülésrõl készült összefoglaló szerint a PST tagjai megtárgyalták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2011. évi I. kockázati jelentését, s alapvetõen egyetértettek annak megállapításaival. A magyar pénzügyi közvetítõ rendszer a jelentés szerint a globális világgazdasági feltételrendszer, valamint a magyarországi szabályozási feltételek között alapvetõen eredményesen és hatékonyan mûködik, amit azonban számos kockázat fenyeget. A legfontosabb kockázatok: a szuverén adósságválság, a válságból visszamaradt hitelminõségi, biztosítéki, fedezettségi problémák, illetve hogy képes lesz-e a pénzügyi közvetítõ rendszer, és ezen belül a bankrendszer üzleti aktivitásának a növelésére.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részletesen bemutatta a jegybank által a magyar bankrendszerrõl készített aktuális kockázati térképet. Az MNB szerint továbbra is négy fõ stabilitási kockázatot lehet azonosítani, ezek: az eurózóna szuverén adósságválsága, a hazai bankrendszer elégtelen hitelezési aktivitása, a hitelportfólió romló minõsége és az ennek menedzselésével kapcsolatos problémák, valamint a külföldi források rövidülése miatt tovább növekvõ eszköz-forrás oldal közötti lejárati eltérés.

A tanács megtárgyalta továbbá az MNB által a banki portfólióminõség és jövedelmezõség márciusi alakulásáról készített gyorselemzést is. A jelentés szerint mind a háztartási, mind a vállalati hitelportfólió minõsége tovább romlott, a romlás üteme azonban lassult, így a hitelkockázati költség (értékvesztés-képzés hitelállományhoz viszonyított aránya) már csökkeni tudott. A bankrendszer jövedelmezõsége tovább apad, és jelentõsen emelkedik a veszteséges bankok aránya, ugyanakkor a tõkemegfelelés továbbra is kielégítõ.

A PST tagjai a jelentéssel kapcsolatban megállapították, hogy a portfólióminõség tekintetében különös figyelmet kell fordítani a hitelek átstrukturálásának banki gyakorlatára, és az ehhez kapcsolódó értékvesztés-képzési gyakorlatra. Egyetértettek abban, hogy az átstrukturálás olyan pozitív eszköz az adós és a hitelezõ számára is, amelynek használatában érdekeltté kell tenni a hitelintézeteket, de ugyanakkor el kell kerülni, hogy ez a prudens magatartás fellazulásához vezessen. A felügyelet az átstrukturálásokat és a kapcsolódó banki tartalékképzési gyakorlatot elemezni fogja és szükség esetén intézkedéseket hoz - derül ki az összefoglalóból.

A tanács tagjai megvitatták a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás alapján létrejött otthonvédelmi akciótervrõl készült elemzést is, amelyet a jegybank terjesztett elõ. Ezzel kapcsolatban mindössze annyi szerepel az összefoglalóban, hogy \"a PST tagjai hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az adósok tudatosan döntsenek arról, hogy igénybe kívánják-e venni az árfolyam-rögzítés lehetõségét\".

A PST megtárgyalta az MNB vállalati hitelezésrõl szóló tájékoztatóját is, és megállapította, hogy a vállalati hitelezés visszaeséséért 2008 vége és 2010 vége között jellemzõen a szigorú hitelkínálati korlátok, és csak kisebb részben az elégtelen hitelkereslet volt a felelõs. A kínálati korlátok mögött fõként a bankrendszer alacsony kockázatvállalási, illetve hitelezési hajlandósága, kisebb részt romló hitelezési képessége húzódott meg. A vállalati hitelezésben jelenleg is erõsebb a kínálati korlát, mint a keresleti korlát. A PST szerint megfontolandó azon garanciaintézmények tevékenységének erõsítése, amelyek a kockázatok egy részének átvállalásával ösztönzik a hitelezési hajlandóságot.

Az ülés napirendjén volt a takarékszövetkezeti szektor integrációjának és megerõsített felügyelésének szükségessége is, az erre vonatkozó anyagot az MNB és a PSZÁF terjesztette elõ. A felmerült kérdések elemzésére és a javaslatok kidolgozására szakértõi szinten közös munkacsoportot hoznak létre.

A tanács egyebek között megvitatta a hazai bankrendszer devizafinanszírozásában jelentkezõ lejárati eltérés kezelésére vonatkozó jegybanki szabályozási javaslatot is, s a tagok arra a konszenzusra jutottak, hogy a külföldi források rövidülése valóban egy jelentõs kockázat, ezért minden olyan eszközt, ami ezt a folyamatot képes megállítani vagy megfordítani, alaposan meg kell vizsgálni. Az MNB szabályozási javaslatát egyeztetni fogja az érintett szektorral, és az eredményrõl a késõbbiekben beszámol a PST-nek - derül ki az összefoglalóból.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács a PSZÁF elnöke, az MNB elnöke valamint a pénz-, tõke- valamint a biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter alkotta háromfõs konzultációs testület, amely a pénzügyi közvetítõ rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintõ stratégiai szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik, és szükség esetén állást foglal. A PST elnöki tisztét évenként váltakozva az illetékes miniszter, a PSZÁF elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be.