Eltûnõben a hazai hitelezési kedv
2011.09.22
Júliusban a hitelezési volumenek a korábbi tendenciákat követve tovább csökkentek; a magyarországi hitelintézetek és a reálgazdaság számára változatlanul komoly gondot jelent a hitelaktivitás visszaesése a hitelkereslet és -kínálat lanyha volta miatt - állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a júliusi adatokat elemezve.

A felügyelet honlapján szerdán közölt gyorselemzés alapján a tisztítatlan adatok szerint 2011 júliusában a bankok háztartási és vállalkozói bruttó ügyfélhitel állománya jelentõsen növekedett az elõzõ hónap végéhez képest, a növekmény azonban teljes egészében a volatilisen mozgó deviza/forint árfolyamok következménye. Az árfolyamhatástól megtisztított adatok azt mutatják, hogy a bankok esetében mind a vállalkozói, mind a háztartási hitelállomány volumene – 0,3, illetve 0,4 százalékkal - csökkent.

A bankok belföldi ügyfeleinek betétállománya a teljes forrásállományon belül az utóbbi egy évben 37 és 40 százalék között ingadozott, 2011 elsõ hét hónapjában 38,7 és 39,7 százalék között mozgott. Az ügyfélbetét állomány 2011 júliusában nominálisan kismértékben nõtt, a forrásállomány százalékában csekély mértékben csökkent.

Habár a forráshiányos és emelkedõ forrásköltséges nemzetközi környezetben a bankok finanszírozásában elvileg kedvezõ lenne, ha növekvõ szerepet játszhatna benne a belföldi ügyfélbetét-állomány, a bankszektor kamatversenye a potenciális betétesekért mindezidáig visszafogott volt. A betéti kamatemeléseknek ugyanakkor gátat szab a szektor alacsony jövedelmezõsége, így a bankok – a fizetõképes potenciális hitelfelvevõk korlátozott hitelkeresletével is összefüggésben – összességében inkább elviselik az eszköz oldali aktivitás csökkenését - állapítja meg a felügyeleti jelentés.

A külföldi források – a saját tõkén kívüli finanszírozás, amelynek mintegy kétharmada anyabanki finanszírozás – arányának trendje az utóbbi egy évben csökkenést mutatott. Amíg tavaly júliusban a forrásoldal 30,8 százalékával voltak egyenértékûek, addig 2011. július végén az arányuk csak 26,8 százalékot tett ki. Júliusban a külföldi források nominális összege és mérlegen belüli súlya is nõtt, de – tekintettel a külföldi források devizaszerkezetére - az emelkedésben itt is fontos szerepet játszott a forint árfolyam gyengülése - áll az elemzésben.

A saját tõke – az utóbbi egy évet tekintve kissé növekvõ, de júliusban minimálisan csökkenõ – forrásokon belüli részarányával együtt a bankszektor által kihelyezhetõ források döntõ részét a fent említett forráselemek lefedik, hiszen a mérlegben fennmaradó további forráselemek jelentõs része (a bankok egymásnak nyújtott bankközi betétei, egymástól felvett hitelei) szektor szintû konszolidálás esetén eltûnne.

A banki fióktelepek – amelyek a bankokénál nagyságrenddel kisebb ügyfélhitel állománnyal rendelkeznek – hitelállományának alakulása kedvezõbben alakult júliusban, mint a bankoké. Ebben szerepet játszott, hogy a Deutsche Bank magyarországi leánybankja 2011 júliusával fiókteleppé alakult át.

A hitelaktivitás gyenge volt a szövetkezeti hitelintézeteknél is júliusban: mind a vállalkozói, mind a háztartási forinthitelek állománya gyakorlatilag stagnált, miközben a devizahitelek forintban kifejezett állományának emelkedése a forint gyengülésének számlájára volt írható.

A teljes hitelintézeti szektor együttes árfolyamszûrt vállalkozói hitelállománya összességében csak alig maradt el a június végi értéktõl, a háztartási hitelállomány tekintetében pedig mintegy 0,3 százalékos havi volumen visszaesés adódott az elemzés szerint.