Az egészségügyi salátatörvény közhiteles nyilvántartássá minõsít bizonyos, egészségügyi szervek által vezetett hatósági nyilvántartásokat, törvényben rögzíti azok körét és adattartalmát. Mivel a közhiteles nyilvántartásban szereplõ adatokat az ellenkezõ bizonyításig fennállónak és helyesnek kell tekinteni, ezért aki ilyen nyilvántartás alapján szerez jogot, annak jogszerzése jóhiszemûnek minõsül. „A közhiteles hatósági nyilvántartásban foglalt adatokkal szemben fokozottan érvényesül a pontosság, a ténylegesség és valóságnak megfelelés elvárása, várhatóan még nagyobb k örültekintés és még akkurátusabb bizonyítási eljárás elõzi majd meg a nyilvántartásba vételt. Ezáltal nõhet a nyilvántartást vezetõ szervek adminisztrációs terhe, és elhúzódhat az ügyintézési folyamat is. Mivel e nyilvántartásokba bárki betekinthet ez egyúttal transzparensebbé teszi a rendszert, ugyanakkor hátrányos is lehet az üzleti titkok védelme szempontjából” - emeli ki Fehér Helga, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda egészségügyi munkacsoportjának vezetõje.

A módosítás érinti az egészségügyi szolgáltatókról, az általuk végzett tevékenységrõl, mûködési engedélyekrõl az ÁNTSZ által vezetett, illetve számos a GYEMSZI-OGYI által felügyelt nyilvántartást is. Ide tartozik a támogatott gyógyszerek teljes körére, a támogatás mértékére, összegére vonatkozó nyilvántartás, a gyógyászati segédeszköz forgalmazók szállítói elõminõsítési jegyzéke, valamint a gyógyászati segédeszközökrõl vezetett nyilvántartás, a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos, illetve a gyógyszerismertetõkrõl, vagy a kábítószerek kel és pszichotróp anyagokkal végezhetõ tevékenységekrõl kiadott hatósági engedélyekrõl vezetett nyilvántartások adatai.

Változik a gyógyszer fogalma, a módosítás értelmében gyógyszer az is, amit az emberi betegség kezelésére vagy megelõzésére alkalmas termékként jelenítenek meg. Így a forgalmazók, termékük gyógyszerként való feltüntetésével szigorúbb megítélés alá esnek, és komoly szankciós jogkörrel rendelkezõ hatósági eljárások hatálya alá kerülhetnek. A gyógyszerhamisítással szembeni fellépés érdekében a GYEMSZI hatósági ellenõrzési jogköre bõvül. Gyógyszer-ellátásbiztonsági célból pedig a szabályozás lehetõvé teszi 2013 második félévétõl a gyó ;gyszer-export korlátozását is.

Egységes alapelveket határoztak meg a humángenetikai törvény értelmezésére, amelynek alapvetõ célja a humángenetikai vizsgálatok és kutatások visszaélésszerû végzésének megakadályozása. Ennek keretében pontosításra kerül a biobank fogalma, humángenetikai vizsgálat már kutatási céllal is végezhetõ, de szigorodik a humángenetikai vizsgálatokat is végzõ egészségügyi szolgáltatók mûködésének engedélyezése.

Egészségügyi adatok – bõvülõ információadás

Az egészségügyi adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvény módosítása révén bõvülnek az EU-n belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó célok, a nemzeti kapcsolattartó szerv kezelheti a beteg személyes adatait. Kibõvül a vényen feltüntetendõ adatok köre a többi tagállamban érvényesülõ szabályozással összhangban.

Ezen felül bizonyos, a magán-orvosi rendszerben végzett szûrõvizsgálatokról is adatokat kell majd szolgáltatni az egészségügyi államigazgatási szerv felé. Emellett meghatározza a jogszabály a központi implantátumregiszter adatkezelési szabályait is.

A változásokhoz kapcsolódóan a betegeknek nem lesz külön feladata, azonban az egészségügyi szolgáltatók egy újabb adminisztrációs feladatot kaptak. Ez azonban nem öncélú, hiszen Ez közvetlenül (pl. a külföldi gyógykezelés egy részének elszámolhatóságához kapcsolódó adatok) , vagy közvetve (pl. a nõgyógyászati szûrõvizsgálatok adatainak központi begyûjtése, vagy az implantátumokkal kapcsolatos információk központi regiszterben történõ összegyûjtése) a betegellátás színvonalának emelése érdekében történik. „A betegeket a változás oly módon érinti, hogy kénytelenek tudomásul venni, h ogy egyes személyes, egészségügyi adataik a korábbinál szélesebb körben válnak elérhetõvé a biztosító illetve egészségpolitika számára.” – mondja Fehér Helga.

Az uniós alapelvek érvényesülnek a határon átnyúló egészségügyi ellátásoknál

Az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogszabályban meghatározásra kerül a határon átnyúló egészségbiztosítási ellátás fogalma, továbbá szabályozásra kerül, hogy mely ellátásokra jogosultak az uniós betegek Magyarországon és ehhez kapcsolódóan kibõvül az adatszolgáltatási kör . „A vonatkozó Uniós Irányelv alapján fennálló harmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szükségesek ezek a módosítások. Az Uniós alapelvek, elsõsorban a szolgáltatások szabad áramlása egészségügyi ellátások terén történõ érvényesítése régóta napirenden van a közösségi döntéshozatalban, a módosítások a közösségi szintû harmonizációt szolgálják”- mutat rá Fehér Helga.