Hosszú idõ után ismét az infláció feletti mértékben bõvült a biztosítási piac, ám a növekedés egyelõre igen törékeny alapokon áll, mivel jórészt az egyszeri díjas életbiztosítások növekedésének köszönhetõ. Továbbra is messze vagyunk a válság elõtti szinttõl: 2008 elsõ félévében ugyanis 473,2 milliárd forintos összpiaci díjbevételt ért el a szektor.

A biztosító társaságok idei elsõ féléves díjbevételeinek 53 százaléka, 231,7 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból befolyó 204,2 milliárd forint a teljes díjbevétel 47 százalékát adta.

A nem életbiztosítási ágazat zsugorodása leginkább a gépjármû-biztosítások évek óta tartó lejtmenetének köszönhetõ: a casco bevételek 12, míg a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások (kgfb) díjbevétele 4,7 százalékkal maradt el a tavaly ilyenkor regisztrált értékektõl. Mindez egy hosszú távú folyamat része - az új autó értékesítések drámai visszaesésével is kapcsolatos -, melynek következtében öt-hat év alatt a gépjármû-biztosítások részesedése a nem életbiztosítási üzletág díjbevételén belül 53 százalékról 40 százalék alá csökkent.

A casco esetében nem kizárólag a díjerózió okozza a visszaesést, hanem a szerzõdések darabszámának alakulása is: a félév végi közel 797 ezer casco-szerzõdés 4,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az életbiztosítási piac 11 százalékos – 208,9 milliárdról 231,7 milliárd forintra történõ – bõvülése mögött döntõen az egyszeri díjas termékek iránti növekvõ érdeklõdés áll, amelyek bevétele egyetlen év alatt 36,1 százalékkal nõtt. A növekedés motorjának számító unit-linked biztosítások esetében sem a folyamatos díjfizetésû, klasszikus, hosszú távú megtakarítást jelentõ biztosítási konstrukciók iránt erõsödött a kereslet. Ennek oka a megtakarítási piac alapvetõ átalakulása: az elmúlt évben jelentõsen mérséklõdtek a betéti kamatok, ami a megtakarításokat alternatív formák felé tereli. Ezek azonban rövid távú, könnyen likvidálható termékek, a piac stabilitását ugyanis elsõsorban a hosszabb távú termékek ismételt felfutása garantálná.

A Nyugat-Európában népszerû egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások szerepe nálunk egyelõre marginális. Ez a hosszú távon társadalmilag nélkülözhetetlen konstrukció ma komoly versenyhátrányban van az alternatív nyugdíjcélú megtakarításokhoz képest, mivel az egyéni befizetések után nem jár szja-kedvezmény. Az ügyfelek alapvetõ érdeke, hogy a jövõben a nyugdíjbiztosítás az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonló támogatást élvezzen.