A következő két évben közel évi 10%-os díjbevétel-növekedésre lenne szüksége a magyar biztosítási szektornak ahhoz, hogy reálértéken elérje korábbi, 2007-es csúcsát, ráadásul a nem-életbiztosítások növekedésének jelentős részét az adóhatások és a kárinfláció magyarázza – hívta fel a figyelmet a MABISZ elnökhelyettese, Erdős Mihály a Portfolio tegnapi konferenciáján.

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnökhelyettese elmondta, tavaly 12%-kal növekedett a szektor bevétele tagjaik adatai alapján, a magas növekedés az előző évekhez hasonlóan főleg a nem-életbiztosításoknak köszönhető, egyszeri adóhatásokkal.

Az elmúlt 7 évben folyamatosan növekedett a piac díjbevétele, reálértéken azonban a 2019-as csúcs messze elmarad a korábbi, 2007-es csúcstól. 3%-os infláció feltételezésével idén és jövőre 9% feletti díjbevétel-növekedés kellene az akkori csúcs meghaladásához.

2005-ig a nem-életbiztosítási piac volt a nagyobb, majd az életbiztosításoké volt a terep, 2016-tól pedig ismét a nem-életbiztosítások adják a torta nagyobb szeletét. A vállalati kockázati életbiztosítások és egészségbiztosítások adókedvezményének 2019 januári megszűnésének hatása már érződik a számokon.

A nem-életbiztosítások díjemelkedéséhez nagyban hozzájárul, hogy piaci becslések szerint a gépjárműbiztosítások kárinflációja 17%-18%-os, a vagyonbiztosításoké még magasabb. 2019-ben a kgfb 7,8, a casco 8,8, a lakossági vagyonbiztosítások 6,4 milliárd forintos kárráfordítás-növekedéssel szembesültek az előző évhez képest, idén februárban pedig 2,2 milliárd forintos viharszámla keletkezett. Összehasonlításul: a tavaly május-augusztusi közötti négy hónap 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult.

A MABISZ információi szerint minden biztosító dolgozik saját minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (MFO) termékén, de a folyamat időigényes, nem egyszerű termékcseréről van szó - mondta., hanem az egész folyamatot, a kárrendezést is beleértve módosítani, kiegészíteni kell.