A Mesterhármas címet viselõ elõadásblokkban Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia biztosító egykori vezére, a Felügyelõbizottságának elnöke a hitelesség megszerzésének és megõrzésének jelentõségérõl beszélt, kihangsúlyozva, hogy egy olyan iparágban, mint a biztosítási és biztosításközvetítõi iparág, a hitelességnek óriási szerep jut.

Kepecs Gábor, az Aegon regionális igazgatója, a Felügyelõbizottság elnöke az Aegon 1992-es piaci megjelenésekor végrehajtott brandépítésrõl tartott elõadást. Mint elmondta, a márka- és hitelességépítés 4 érték mentén zajlott. A hatékonyság, az ügyfélbarát szemlélet, az õszinteség és a szaktudás. Hatékonyságnövelés keretében egy óriási, bürokratikus szervezetet kellett átalakítani, amibe jelentõs létszámleépítés is beletartozott, ami ugyanakkor elengedhetetlen volt az ügyfelek számára kedvezõbb árak és a kevesebb döntési szint eléréséhez. Ekkor került bevezetése a call center/contact center is, amit akkkor az ügyfelek egy része negatívan értékelt, de Kepecs szerint ez az egyik legjobb döntése volt akkor a biztosítónak.

Az közvetítõi piac Kepecs szerint szintén átalakulás elé néz. Európában ugyanis a a jutalékok egyre inkább tanácsadói díjjá alakulnak, ez a jövõ itthon is – mondta Kepecs. El kell érni, hogy az ügyfél értékként kezelje a közvetítõk munkáját, és honorálni is hajlandóak legyenek. Ez nem olyant mint egy cipõ, ez egy komplex pénzügyi termék, ahol van szerepe a szakértelemnek. A transzparencia szerepe szintén nõni fog a jövõben,csakúgy mint az ügyfélkommunikáció, ahol a folyamatos találkozásnak fontos szerep jut.
Kepecs szerint a tõkepiacok bizonytalansága szintén kezdvez az alkuszoknak, akiknek van mit elmagyarázniuk az ügyfelek számára.

Átalakulás zajlik a bankpiacon

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. 2006 óta az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a szakértõk sem veszik észre, hogy milyen változáson megy keresztül a hazai bankszektor.

Az elmúlt öt évben a bankolás megváltzott az egész világban, a szabályozók szerepe drasztikusan megnõtt. Az ügyfelek érdekérvényesítése is teljesen más, jobban artikulálják az érdekeiket.

A politikai és pénzügyi elit viszonya megváltozott, elõbbi javára, amelyet jól mutatnak az elmúlt év hazai történései: a végtörlesztés, a bankadó bevezetése.

A magyar kormány intézkedései felgyorsítják a globális tendenciákat. Ezért is és belsõ hatások miatt is meg kell változnia a bankrendszernek, A bevételek drasztikusan csökkentek és csökkenni fognak, ingatlanfinanszírozás megszûnt, az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása miatt az önkörmányzatok ügyfélszerepe is megváltozik (összbevétel 12%-a kb önkormányzati volt korábban) – sorolta az átalakulás legelemibb indokait Patai.

A lakossági hitelezés szintén drasztikusan lecsökkent, és itt sem várható rövid távon felfutás.

A nemzeti bank erõteljes kamatcsökkentõ politikája automatikusan hat a bevételi oldalra. Pénzügyi tranzakciós illeték az ügyfelek viselkedését is megváltoztatja – az ATM használat, utalás sokkal kevesebb, de a vállalati forint számlák külfölre vitele sem ismeretlen a piacon.

A költségoldali változások közül a bankhálózat és logisztika problémáira hívta fel a figyelmet a Bankszövetség elnöke. A fiókbezárások, elbocsátások felgyorsultak, és ez a tendencia a jövõben sem fog megváltozni. 2008-ban még 33 ezer fõt foglalkoztatott a hazai bankrendszer, ma már csak 27 ezret.

A marketingköltségeket szintén erõsen megvágták a bankok: ma már csak a 2008-as marketingkiadások 30%-a jellemzi a piacot.

Patai felhívta a figyelmet arra is, hogy ciklusváltásban megnõ a nemfizetõ hitelek aránya, amiben az elmúlt három évben így is kedvezõtlen folyamatok zajlottak le. Szerbiában például ma fele akkora a nemfizetõ hitelek aránya, mint hazánkban.

Az elmúlt 4 évben veszteséges volt a bankszektor, a tõkemegfelelése azonban még mindig kiemelkedõ az EU-n belül, ami fõként a külföldi bankok által lebonyolított feltõkésnek köszönhetõ.

A likviditás importja mára azonban megszûnt, de nem csak a szabályozásbeli változások miatt, hanem hazánk országkockázatának növekedése miatt is. A reálhitel volumen csökkenés drasztikus volt: 30%-kal kevesebb mint 2008 októberében. Mindez nem igazán kezdvez a növekedés motorjainak – figyelmeztetett Patai.

Az elnök szerint a feltõkésítés Nyugat-Európából meg fog szûnni, a piacon belül konszolidáció fog végbemenni, ahol a nyomás a kormány részérõl nem fog csökkenni. Takarékszövetkezetek átszervezése sem váltott ki túl nagy ellenállást – jegyezte meg Patai, aki szerint 100 milliárdos feltõkésítéssel hazánk 2. legnagyobb bankja jöhet létre. A potenciál benne van, a kormány meg fogja tudni változtatni a banki status quo-t – véli Patai.

A hitelesség kapcsán elmondta, hogy az banki oldalon mindenképp a szigorú kockázatelbírálással kezdõdik.

A hazai szabályozói bizonytalanság kapcsán a szakértõk elmondták, hogy az jelentõsen nem vehet más irányt, mint az európai, ebbõl lehet következetetéseket levonni: fogyasztóbarátabb, fogyasztó vezérelt világ jön.

A biztosításpiaci konszolidáció kapcsán elmondták, hogy itt egy lassan növekvõ piacról van szó, ahol a konszolidáció természetes folyamat. Ennek már voltak jelei, a következõ 2-3 év részben errõl fog szólni. Az 1-2%-os piaci részesedéssel bíró szereplõk nem fogják tudni teljesíteni a szabályozói elõírásokat – õk ki fognak esni.