Ugyanakkor 2012-ben, négy évvel a Lehman Brothers csõdje után az adósságállomány mindössze 2,9 százalékkal növekedett. A globális adósságráta (az adósság GDP arányában kifejezett értéke) újabb egy százalékponttal, 65,9 százalékra csökkent szemben a 2009-ben regisztrált 71,6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a globális nettó pénzeszközállomány (bruttó pénzügyi vagyon mínusz adósság) kétszámjegyû növekedést produkált (+10,4%). Ez a dinamikus növekedés minden régió számára elõnyös volt. Némileg elmaradva a globális átlagtól, Kelet-Európa 8,5 százalékos növekedést ért el. Ha azonban az eredményeket a 2007 óta eltelt, válság által sújtott idõszak tükrében nézzük, jóval kedvezõbb kép rajzolódik ki Kelet-Európa teljesítményérõl: míg Amerika és Európa gazdag régiói csak tavaly tudtak végre valamivel jobb eredményt felmutatni a válság elõtti évekhez képest, Kelet-Európa vagyonosodási szintje 2012 végén már 40 százalékkal haladta meg a 2007-ben feljegyzett legmagasabb értéket. „Összességében azt mondhatjuk, hogy a kelet-európaiak eddig egész jól megbirkóztak a pénzügyi válság hatásaival”, mondta Michael Heise, az Allianz vezetõ közgazdásza. „Ez igazán figyelemre méltó teljesítmény. Annak ellenére, hogy szoros gazdasági kapcsolatok fûzik a válság által sújtott eurózónához, Kelet-Európa sokkal jobb növekedési potenciállal rendelkezik. Elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy a régió nem lesz képes felzárkózni a gazdagabb országokhoz.”

Kelet-Európa a hosszú távú elemzések szerint is a világ leggyorsabban fejlõdõ régiója. 2000 óta Kelet-Európa bruttó pénzeszközállománya évente átlagosan 14,7 százalékkal nõtt, bár az eszköz-felhalmozási folyamat 2007 vége óta számos országban egy, néhol két sebességfokozattal lassult. Más feltörekvõ régiók, mint például Ázsia (kivéve Japánt) (13,7%) vagy Latin-Amerika (13,2%) valamivel rosszabbul teljesítettek. Ugyanakkor az egy fõre jutó átlagos bruttó pénzeszközállomány (2012 végén 4480 euró) még mindig alacsonyabb Kelet-Európában, mint más feltörekvõ régiókban. Az átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy a régión belül továbbra is óriási jóléti különbségek figyelhetõk meg. Egyes országok továbbra is viszonylag szegények, például Kazahsztán és Ukrajna, ahol az egy fõre jutó bruttó pénzügyi vagyon átlagosan 2000 euró alatt van. Ugyanakkor más országok – például Csehország és Szlovénia – jóléti szintje sokkal közelebb áll a nyugat-európai országokéhoz.

Összességében azonban az elmúlt években mutatott kimagasló teljesítmény ellenére a felzárkózási folyamat még jó ideig eltarthat. És van még egy probléma: az utóbbi években a lakossági hitelállomány még az eszközállománynál is nagyobb mértékben nõtt. Az elmúlt tizenkét év folyamán a kelet-európai háztartások adóssága évente átlagosan 25,4 százalékkal nõtt. Bár 2007 óta lassult a növekedés üteme, nincs még egy olyan régió, ahol hasonló tempóban nõne az adósságállomány. Ez érthetõ módon jelentõs mértékben visszafogta a nettó pénzügyi vagyon növekedését: ebbõl a szempontból „mindössze” 11,0 százalékos átlagos értékkel Kelet-Európa lassabban növekedett, mint Latin-Amerika (11,6%) és Ázsia (kivéve Japánt) (14,0%). „Bár a legtöbb országban továbbra is alacsony a lakossági hitelállomány, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk az adósságtömeg változását. Ezeknek az országoknak nem szabad elkövetniük ugyanazt a hibát, amit Nyugat-Európa és Amerika elkövetett; az adósságvezérelt növekedés ugyanis soha nem fenntartható”, mondta Heise.

Magyarországon tavaly csak kismértékben nõtt az eszközállomány: a bruttó pénzügyi vagyon mindössze 3,8 százalékkal gyarapodott. Ugyanakkor a magyar háztartások drasztikus adósságcsökkentésbe kezdtek: 2012-ben közel 13 százalékkal csökkent az adósságtömeg. Magyarország adósságrátája (lakossági adósságállomány a GDP százalékában kifejezve) ma alacsonyabb, mint a legtöbb szomszédos országé: 2012 végén 33,5 százalék volt, ami teljes 9 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2010-ben regisztrált legmagasabb érték. Ennek eredményeképpen a nettó pénzügyi vagyon 15,1 százalékkal nõtt, amivel Magyarország az egyik legjobb eredményt könyvelhette el a régióban. Globális összehasonlításban azonban Magyarország a 6530 euró egy fõre jutó nettó pénzeszközállománnyal (2012 végi adat) továbbra is csak a 33. helyet foglalja el a leggazdagabb országok listáján.

Egy fõre jutó nettó pénzeszközállomány, 2012, a 20 leggazdagabb ország

A korábbi évekhez hasonlóan az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése idén is három csoportba sorolja az eszköztulajdonosokat. A globális vagyoni középosztályhoz tartoznak azok a magánszemélyek, akik 4900 és 29 200 euró közötti vagyonnal rendelkeznek. A „vagyoni alsó osztályba” azok a magánszemélyek tartoznak, akiknek nettó pénzeszközállománya 4900 eurós küszöbérték alatt van, míg a „vagyoni felsõ osztályba” azok sorolhatók, akiknek nettó pénzügyi vagyona meghaladja a 29 200 eurót. Míg a válság hatására a fejlett gazdaságokban a vagyoni alsó osztályba tartozók száma nõtt, a szegényebb országokban kedvezõbb változás zajlott le: nõtt a globális vagyoni középosztályhoz tartozók száma. Ez a csoport csak a tavalyi évben – jórészt Kínának köszönhetõen – közel 140 millió fõvel növekedett. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált országokban 2012-ben mintegy 860 millió ember rendelkezett közepes mennyiségû nettó pénzügyi vagyonnal. Ám a középosztály gyarapodásának üteme nem csak tavaly volt ilyen kiemelkedõ. Az elmúlt tizenkét évben különösen a feltörekvõ piacok mutattak rendkívüli növekedést: 2000 óta a globális értelemben vett középosztály aránya Kelet-Európában és Latin-Amerikában megduplázódott, Ázsiában (kivéve Japánt) pedig közel tízszeresére nõtt. Ez azt jelenti, hogy a globális vagyoni középosztály eloszlása jelentõs mértékben megváltozott: 2000-ben még közel 60 százalékuk Észak-Amerikában és Nyugat-Európában élt. Ma már minden második középosztálybeli Ázsiában él, és ez a tendencia várhatóan a jövõben is folytatódik. Az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában élõ középosztály aránya a 30 százalékos határérték alá esett vissza.

Az angol nyelvû tanulmány a követezõ webcímen érhetõ el, a Kiadványok/Speciális rész alatt: https://www.allianz.com/en/economic_research