Milliós károkat elõzhet meg, aki idejében gondoskodik nyaralója téliesítésérõl. A sok esetben igen egyszerû mûveletek felesleges halogatása óriási veszteséget tud okozni, akár egy, a kertben az éjszakai fagyban szétrepedt kerti csapból napokig ömlõ víz után is több százezer forintos vízszámla érkezhet. A hanyagság okozta károkat ráadásul a biztosítás sem feltétlenül téríti meg. A nyaralók ezért is külön figyelmet érdemelnek az õsz beköszöntével.

A télen nem használt ingatlanok „konzerválása” néhány egyszerû munkafolyamattal megoldható, melyek nem is költségesek: a téli álom elõtti intézkedések költségeinek legnagyobb része legfeljebb az útiköltség, spórolni tehát nem érdemes. A legtöbb nyaralótulajdonos szeptember végén már akkor is alig-alig használja az ingatlant, ha a jelenleginél kellemesebb a vénasszonyok nyara. Az iskola beköszöntével, a munka újra teljes gõzre kapcsolásával sok családnak már nem jut ideje kedvenc nyaralóját használni a hétvégeken. Közismert, hogy az üresen, felügyelet nélkül álló ingatlanok könnyebben amortizálódnak, sok esetben azonban mindehhez a tulajdonosok késlekedése is hozzájárul.

„Az egyre szélsõségesebb hõmérsékletingadozások nyomán egyre nehezebb kiszámítani, mikor jönnek az elsõ talajmenti fagyok. Egy hirtelen jött októberi hidegfront a házakban aligha okoz még kárt, de a kerti csapokat, vagy az azt ellátó csõrendszert már könnyedén megrongálja, okozhat ráadásul olyan kárt is, amelynek a tünete nem jelentkezik azonnal. Egy enyhén megfagyott vezeték például eltörhet akkor is, amikor újra nyomás alá kerül, s hatalmas veszteséget okozhat” – figyelmeztet dr. Kéringer Csaba, a K&H Biztosító Nem-élet termékmenedzsment és kockázatvállalás vezetõje. A szakember hangsúlyozza: „a fagyás évente tízmilliós károkat okoz az ingatlanok körül, a következményével pedig sok esetben már túl késõn szembesül a tulajdonos.”

A hosszabb idõre felügyelet nélkül hagyott ingatlanokban érdemes elzárni a vizet, a gázt (feltéve, hogy nem fûtünk vele) és áramtalanítani. Nem csupán a fagyás miatt, hanem azért is, mert a vezetékek bármikor meghibásodhatnak: a sérült víz- és gázvezeték, a zárlatos elektromos hálózat nemcsak, hogy tûzveszélyes, de ha a tulajdonos nem veszi észre, sok százezres közüzemi számlát is okozhat, ha hetekig, hónapokig szivárog a víz, a gáz, vagy épp egy zárlat miatt pörög a villanyóra. A legnagyobb károk a nyaralók esetében éppen abból adódnak, hogy a tulajdonosok több nap, vagy akár hét késéssel szembesülnek a történtekkel.

A télen nem használt ingatlanokban a vizet még szeptemberben érdemes elzárni, a fõcsap elzárása után minden csapból kiereszteni a nyomást. Így elkerülhetõ, hogy a csövekben maradt víz okozzon károkat. A kerti csapok elzárásánál fontos, hogy a fagycsap zárását követõen a nyári csapot nyitva kell hagyni, hogy kiderüljön, ha a fagycsap már nem zár jól, de azért is, hogy télire ne maradjon nyomás alatt a vezeték.

A szakértõ arra is felhívja a figyelmet, hogy az aknákban lévõ vízórákat még elzárt csapok esetén is érdemes becsomagolni télire, nehogy a mérõnél fagyjon el a rendszer egy zordabb hideg idején. Ez ugyanis hosszas és gondterhes vitára vezethet a vízszolgáltatóval.

„A téliesítés fontos eleme, hogy felírjuk a víz-, áram- és gázmérõk állását, majd kis idõ múltán ellenõrizzük, hogy van-e bárminemû fogyasztás. Ha idõben tesszük meg ezt, akkor még a tél beköszönte elõtt meggyõzõdhetünk arról, hogy nincs semmilyen szivárgás, rendellenesség” – magyarázza a szakértõ, hozzátéve: ha fogyást tapasztal a tulajdonos, annak haladéktalanul a végére kell járni.

A nyaralók télen a tolvajok kedvenc célpontjai. Éppen ezért érdemes a biztonsági zár mellett riasztóberendezéssel is védeni az épületet.