A devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban idõrõl idõre felmerülõ kérdés, hogy mekkora méretû csomagra lenne szükség, hogy kik legyenek bevonva az intézkedésekbe, és hogy mindezért mekkora árat érdemes fizetni. A Bankmonitor.hu új, a Trend International adatfelvételével, 1000 fõ megkérdezésével készített reprezentatív felmérésének harmadik részébõl kiderült, hogy a magyarok többsége kompromisszumpárti, és nem támogatna komoly kockázatokkal járó, bármi áron történõ adósmentést.
A válaszadók többsége, 53 százaléka szerint ésszerû keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megmentésének módját, 22 százalékuk pedig csak a leginkább rászorulóknak segítene. Összesen 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleseket bármi áron meg kell menteni, ugyanakkor minden tizedik válaszadó egyáltalán nem segítene a bajba jutott adósokon.
Bár nem mutatható ki jelentõs különbség a válaszok között életkor vagy éppen jövedelem alapján, a felmérésbõl kiderül, hogy a fiatalabb generáció és az alacsonyabb jövedelmûek az átlagosnál valamivel nagyobb arányban támogatnának egy mindenkit érintõ, radikálisabb mentõcsomagot, ezzel szemben a középkorúak és az idõsek, valamint a magas jövedelmûek nagyobb arányban szavaztak a kompromisszumos megoldásra.
Településtípustól függetlenül a válaszadók mintegy háromnegyede támogatna valamilyen mértékû, ugyanakkor nem bármi áron véghez vitt mentõcsomagot, azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy ennek az intézkedésnek kit kell megszólítania. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb települést vizsgálunk, annál nagyobb azok aránya, akik csak a leginkább rászorulóknak segítenének: míg Budapesten a válaszadók 17 százaléka döntene így, addig a községekben élõk 26 százaléka nyújtana segítséget csak legnagyobb bajban lévõknek.
A most körvonalazódó mentõcsomaggal kapcsolatban még továbbra sem világos, hogy annak költségei kit fognak terhelni, és hogy mekkora állami szerepvállalás mellett fog az adósok mentése lejátszódni. A kutatás eredményei alapján a magyarok többsége egy olyan csomagot támogatna, mely a terhek megosztásán alapulna, és annak költségeibõl minden érintett, vagyis a bankok mellett az állam és az adós is kivenné a részét. A háromszereplõs teherviselést a válaszadók 63 százaléka támogatná, minden ötödik megkérdezett pedig a bankok és az állam 16 százalék volt azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának.
Akárcsak az elõzõ kérdés esetében, itt is megfigyelhetõ, hogy minél idõsebb korosztályt vizsgálunk, annál magasabb a kompromisszumra törekvõk aránya. Míg a 30 év alattiak 22 százaléka mindent a bankokra terhelne, addig az 50 és 60 év közöttieknek mindössze 11 százaléka gondolkodik így.
Nem csak az életkor vagy a jövedelem alapján, hanem regionális szinten is megfigyelhetõk különbségek. Az ország keleti felében magasabb a mentõcsomag támogatottsága, a fejlettebb központi régió illetve Nyugat-Dunántúl esetében viszont átlag feletti azok aránya, akik nem tartják szükségesnek az adósok megmentését.
Míg Észak-Alföldön a megkérdezettek 23 százaléka segítene bármi áron a nehéz helyzetbe került adósokon, addig Nyugat-Dunántúlon ez az arány mindössze 14 százalék. Hasonló képet mutat a mentõcsomag lehetséges költségviselõjére adott válasz is: a keleti régiókban az átlagosnál nagyobb arányban hárítanák a bankokra a költségeket, a Dunántúlon viszont a terhek szétterítésének magasabb a támogatottsága.
Az egyes országrészek közötti különbségek kevésbé meglepõek, ha figyelembe vesszük a bedõlt hitelek területi eloszlását. A kényszerértékesítésre kijelölhetõ ingatlanok aránya éppen a kelet-magyarországi régiókban a legmagasabb, és Budapesten, illetve a nyugati megyékben a legalacsonyabb. „Valószínûleg nyitottabb lesz a radikálisabb megoldások iránt az, aki maga is rendelkezik adóssággal, ugyanakkor kevésbé áldozna a mentõcsomagokra az, aki személyesen nem érintett a devizahiteles kérdésben” - mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetõje.