Kiderült, kitõl várják az európaiak a megoldást!
2011.12.22
Az európaiak továbbra is úgy vélik, hogy a gazdasági válság hatásainak kezelésében az Európai Unió a leghatékonyabb szereplõ, megelõzve a nemzeti kormányokat.

Az európaiak döntõ többsége (61%, mínusz 4 százalékpont) úgy tartja, hogy háztartása jelenleg jó anyagi körülmények között van. E tekintetben azonban országonként számottevõ különbségek mutatkoznak: a fenti állítással a görögök és a magyarok 24%-a, míg a hollandok 85%-a, a finnek 88%-a, a dánok 89%-a és a svédek 90%-a ért egyet.

A korábbi Eurobarométer felmérésekhez hasonlóan a válaszadók véleményei között – tagállamonként – ezúttal is jelentõsek az eltérések a nemzeti gazdaság helyzetének megítélését illetõen. Míg Svédországban, Luxemburgban és Németországban a polgárok több mint háromnegyede jónak tartja a gazdaság állapotát, addig Görögországban, Írországban és Spanyolországban 5%-nál is kevesebben vélekednek így. Az elmúlt 6 hónap során valamelyest mindenütt visszaesett a nemzeti gazdaság helyzetét jónak tartók száma (28%, mínusz 2 százalékpont), és enyhén nõtt a nemzeti gazdaságuk helyzetét rossznak ítélõk száma (71%, plusz 3 százalékpont).

A közvélemény mindinkább valósnak tartja, hogy a válságból való kilábalás rövidtávfutás helyett maratoni méreteket ölt. Az európaiaknak csak 23%-a gondolkodik úgy, hogy a gazdasági válság munkaerõpiacra gyakorolt hatása már elérte a tetõpontot, míg 68%-uk ezzel ellenkezõen vélekedik.

Összességében megállapítható, hogy az európaiak továbbra is nagyobb bizalommal vannak az Európai Unió (34%), mint saját nemzeti kormányuk (24%) iránt. A 2011. tavaszi felméréshez képest azonban mindkettõ iránt jelentõsen csökkent a bizalom (az EU esetében 7, a nemzeti kormányok esetében 8 százalékpontos a visszaesés).

A 2011. õszi Eurobarométer felmérést 2011. november 5–20. között folytatott személyes beszélgetések révén készítették. A 27 uniós tagállamban és a tagjelölt országokban összesen 31 659 személyt kérdeztek meg.