Elkaszálja az EU a túl szigorú tõkeszabályokat?
2013.10.18
Az Európai Unió lassan pontot tehet a biztosítókra vonatkozó új tõketartalék-szabályok vitájának végére. Az új jogszabályok azonban nem biztos, hogy a biztosítói felügyeletek tetszését is elnyerik – közölte egy vezetõ uniós jogalkotó a Reuters hírügynökségnek.

A Szolvencia II körüli tárgyalások már évek óta húzódnak, elsõsorban a hosszú távú hozamgaranciát ígérõ életbiztosítási termékekre vonatkozó tartalékszabályok körüli vita miatt.

“Az hiszem, mindannyiban bízunk benne, hogy a legfontosabb pontokban megegyezés születik a jövõ héten” – fogalmazott Sharon Bowles, az Európai Parlament gazdasági bizottságának elnöke a Reutersnek.

A tárgyalásokra október 24-én kerül sor, a második találkozóra november elején, hogy még a 2014 elejére kitûzött parlamenti plenáris szavazás elõtt eldöntsék az elvarratlan szálakat – mondta Bowles. Az új törvény várhatóan 2016. januárjában lép életbe.

Az új szabályok végleges változata Bowles szerint azonban kevésbé lesz szigorú, mint amit a szektor szabályozó hatósága, az Európai Biztosítás-és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) javasolt. A három legfontosabb pontban nagyrészt egyetértenek a felek, azonban még mindig akadnak olyna részletek, amin vita alakulhat ki.

Az egyik ilyen vitás pont az úgynevezett volatilitás csillapító lehet, amely azt határozza meg, hogy a biztosítók mekkora piaci ármozgást hagyhatnak figyelmen kívül, amikor a szükséges tõketartalék szintjét meghatározzák. Az EIOPA azt javasolta, hogy a volatilitás 20%-ától lehessen eltekinteni, azonban a francia biztosítók nyomására a végsõ törvényszövegben ez az arány akár 65%-a is felkúszhat.

A második vitás elem az úgynevezett matching adjustment, amely a hitelfelárakban bekövetkezõ ingadozásokat kezeli. Az EIOPA egy igen konzervatív megközelítést javasolt, amely 75%-os minimumot határozna meg a kötvények hosszú távú átlagos spreadjére vonatkozóan. A végsõ szabályok azonban várhatóan a vállalati kötvények esetében 35%, az államkötvények esetében 30%-os minimumot tartalmaznak majd – közölte egy, a tárgyalásokat ismerõ iparági szakértõ. Ezt a könnyítést Írország, Nagy-Britannia és Spanyolország kérte.

A harmadik elem az úgynevezett extrapoláció, amely a cash flow diszkontálásához használatos rátát hivatott meghatározni. Az EIOPA 40 éves idõszakra alapozná az ehhez kapcsolódó kalkulációt, amely idõtartam várhatóan a végsõ törvényben is ez lesz, elutasítva az iparág nyomását egy sokkal rövidebb, 10 éves idõszakra vonatkozóan.

A szektor várhatóan 16 évet kap majd arra, hogy bizonyos jogszabályváltozásoknak eleget tegyen, amely jóval hosszabb annál, mint amit az EIOPA javasolt, a német cégeknek azonban kedvezõ.