Az EU szerint a döntés nyomán nem fog növekedni érdemben az egészségturizmus, magyar EP-képviselõk viszont éppen ezt várták korábban a jogszabálytól – írja a BruxInfo.

Október 25-ével minden uniós országnak át kellett ültetnie nemzeti jogába a 30 hónappal korábban elfogadott, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvet - jelentette be Tonio Borg, az egészségügyért felelõs biztos.

Az irányelv fõszabályként mondja ki, hogy egy uniós állampolgárnak joga van egészségügyi ellátást igénybe venni az Európai Unió bármely másik tagállamában, ennek a költségeit pedig a lakhely szerinti ország egészségügyi hatóságának kell állnia, amennyiben a betegnek van biztosítása. A biztosító azonban csak annyit téríthet meg a kezelés díjából, amennyibe otthon is került volna a beavatkozás.

A mostani irányelv nem vonatkozik a külföldön balesetet szenvedõk ellátására, kizárólag az elõre tervezett kórházi beavatkozások jogi alapját teremti meg a direktíva.

Az Európai Parlament azt is kérte, hogy az állampolgárnak ne kelljen „zsebbõl” kifizetnie az ellátás költségeit, mert ez sok beteget visszatarthat a külföldi kezeléstõl, még ha utólag meg is kapja erre a pénzt. Az elfogadott javaslat ezt csak azokban az országokban teszi lehetõvé, amelyekben a biztosító elõzetesen finanszírozza az ellátást.

Rövidülhetnek a várólisták

Az Európai Bizottság várakozásai szerint az irányelv fontos hozadéka lehet az egyes tagállami várólisták jelentõs rövidülése, egy – a kezelésre még hónapokig váró – beteg ugyanis dönthet úgy, hogy külföldön mûtteti meg magát egy olyan országban, ahol jelentõsen kevesebbet kell várakozni a beavatkozásra.

A tervezett külföldi kórházi kezelések esetében viszont a pácienseknek elõzetesen be kell jelenteniük a származási ország hatóságánál, hogy mely országban, milyen beavatkozást szeretnének elvégeztetni. A tagállamoknak ugyanis – meghatározott esetekben – joguk van visszautasítani a költségek utólagos visszatérítését. Ilyen ok lehet például, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a külföldre utazás veszélyezteti a beteg egészségét, ha valaki fertõzõ betegként szeretné magát külföldön kezelni, ha a hatóság attól fél, hogy a fogadó országban aránytalanul rossz minõségû az egészségügyi ellátás, vagy ha a biztosító úgy látja, hogy belátható idõn belül belföldön is megfelelõ ellátást kaphat a beteg.

A keretjogszabály kötelezi a tagállamokat úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontok kialakítására, ahol a páciensek hozzáférhetnek majd a többi tagállamban nyújtott egészségügyi ellátásra vonatkozó információkhoz.

Nem lesz betegturizmus

Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg az európai betegek 1 százaléka kezelteti magát külföldön. A BruxInfónak nyilatkozó parlamenti képviselõk és bizottsági források egyöntetûen állították, hogy ez az arány az irányelv hatályba lépését követõen sem fog drámai mértékben megnõni. A határmenti régiókban biztosan többen veszik majd igénybe a külföldi szolgáltatásokat, itt ugyanis nem ritka, hogy a lakóhelyhez közelebb van egy külföldi kórház, mint a legközelebbi belföldi.

Ugyancsak nagy segítséget nyújt a jogszabály a tartósan külföldön élõknek és a ritka betegségben szenvedõknek is. Utóbbiak ugyanis az európai referenciahálózat segítségével könnyebben meg tudják találni azokat az egészségügyi intézményeket, amelyek a legjobb minõségû szolgáltatásokat nyújtják az adott betegségre. Ez esetben is elõzetes engedélyt kell kérni a származási ország hatóságától.