Sik Endre, a Tárki szociológusa az InfoRádiónak beszámolt arról, hogy a kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülözõ anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.

A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejû munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc elemébõl (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelõ fûtés) legalább négy hiányzik.

A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.

A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.