Manapság mindannyian külön-külön több információt, adatot állítunk elő, mint valaha az emberi történelemben. Agyunk azonban nem fejlődött annyit, hogy képesek legyünk ezt a példátlan adatmennyiséget feldolgozni. Ez megnehezíti a tényeknek a fikciótól való megkülönböztetését, vagy a releváns információk kiszűrését, ami igaz a pénzügyi információkra is.

A naponta megjelenő hírek gyakran egyáltalán nem befolyásolják hosszú távú pénzügyi céljainkat. A hosszú távú befektetők számára tehát a legtöbb pénzügyi hír csak médiazaj. A közösségi média megjelenésével az információk, hírek száma is jelentősen megnőtt. Saját pénzügyi, befektetési céljaink szempontjából csak meglehetősen nehezen tudjuk ezekből kiszűrni a félrevezető, elfogult vagy irreleváns információkat. A kifejezetten az érzelmekre apelláló történetek veszélyesek is lehetnek, hiszen egy érzelmi alapon meghozott, elhamarkodott pénzügyi döntésnek komoly anyagi következményei lehetnek.  

Az információs zaj elkerülésének legjobb módja, ha kikapcsoljuk az eszközeinket. Sokkal reálisabb azonban ehelyett megtanulni, hogyan navigáljunk közöttük, hogyan szűrjük ki a „hamis” pénzügyi híreket.

Kezeljük fenntartással a prognózisokat

Számos pénzügyi cikk foglalkozik azzal, hogy mi történhet a jövőben. Emelkedni fognak az ingatlanárak, hogyan teljesít a gazdaság egésze, lesz-e kamatemelés? Ezek az elemzői várakozások fontosak, azonban tudunk kell, hogy senki nem képes a jövőt megjósolni. A pénzügyi jövőre gondolva sokkal inkább a hosszú távú trendeket érdemes figyelembe venni.

Ellenőrizd a forrást

Egy cikk hitelességét nagyban befolyásolja, hogy ki és hol publikálta. Blog és blog között is óriási különbség van, ellenőrizzük mindig a forrást. A közösségi médiában meglehetősen sok hamis információ kering, ezért jobb fejben tartani, hogy ezeken a felületeken nincsenek szerkesztők, vagy a forrást ellenőrző emberek, ezt magunknak kell elvégezni.

Ráadásul hajlamosak vagyunk az úgynevezett megerősítési torzításra, miszerint azokat az információkat részesítjük előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciónkat vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára. Előfordulhat tehát, hogy eleve saját nézeteinkkel megegyező médiaforrást fogyasztunk. Érdemes eltérő véleményen lévő szakértők, emberek írásait is olvasni, hogy tájékozottabb és objektívebb módon gondolkodjunk pénzügyi és egyéb kérdésekben is.

Ismerjük meg a szerző céljait

Manapság a tartalom különleges érték, amit nem feltétlenül az emberek oktatására, sokkal inkább az értékesítés növelésére igyekeznek használni a cégek. A fizetett tartalom a pénzügy médiában sem ismeretlen, éppen ezért, ha azt olvassuk egy aranykereskedő tollából, hogy a tőzsdék bezuhanására lehet számítani, vegyük figyelembe a szerző céljait. Legyen bennünk tehát egy egészséges szkepticizmus.

Mérlegeljük a téma időtállóságát

Bármilyen hírről, információról legyen is szó, mindig érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire lesz ez fontos hír a jövőben. Lehet, hogy csak egy olyan rövid távú eseményről van szó, ami a kelleténél nagyobb hírverést kapott, vagy egy olyan bonyolult témáról van szó, amin tényleg érdemes tovább gondolkodni.

Az azonnali híreknek jellemzően kevés közük van az évtizedekre szóló befektetések, például a nyugdíjjal kapcsolatos döntések szempontjából. Az, hogy egy értékpapír vagy bármilyen eszköz értéke ma alacsonyabb, mint tegnap volt, nem sokat vet latba hosszú távon. Az adóváltoztatásoknak, vagy a nyugdíjazásra vonatkozó jogszabályok megváltoztatásának azonban már lehet hatása.

Kérdőjelezzük meg az újságcikk következtetéseit

Az újságcikkek írói hajlamosak túlságosan leegyszerűsíteni, vagy túlbecsülni egy-egy tanulmány következtetéseit, sőt, néha teljesen félreértelmezik azokat. Előfordul, hogy nem osztanak meg fontos részleteket, például, hogy milyen hosszan vizsgált egy jelenséget egy kutatás, mekkora mintát vett alapul, honnan szedték hozzá az adatokat. A vörösborokat egyik nap még egészségesnek állítják be, másnap már rákot okoz.

A médiáiban gyakran hangzatos állításokat ragadnak csak ki egy-egy kutatásból, felmérésből, mintsem tudományos magyarázatokat.

Nem minden hírnek van relevanciája számunkra

A pénzügyi hírek olvasásakor érdemes mindig feltenni a kérdést magunknak: releváns-e egyáltalán az információ számunkra. Hosszú távú befektetőként, ha kellően diverzifikált a portfoliónk, a különböző részvénytippeknek nincs túl nagy jelentősége számunkra. Ha nyugdíjasként elegendő megtakarítással rendelkezünk a hátralévő 15-20 évre, nem biztos, hogy el kell olvasnunk a Bitcoinról szóló híreket. Magyarul minden pénzügyi hír csak annyira fontos, amennyire hatással van a személyes pénzügyi helyzetünkre.

Ügyeljünk a kontextusra

A pénzügyi világ erősen adatközpontú, azonban nem mindegy, hogy egy-egy információt miképpen mutat be egy cikk. A legjobb példa a napi tőzsdei teljesítmény. A Dow Jones Ipari Átlag index kismértékű változása is jelentősnek tűnhet, ha az index pontjainak mozgását nézzük, ha azonban százalékban fejezzük ki, már nem biztos, hogy olyan hatalmas változásról van szó.

Soha nem higgyünk el mindent, amit a pénzügyi világban hallunk. Csak úgy szabad pénzügyi döntéseket hozni, ha teljesen biztosak vagyunk benne, hogy értjük a helyzetet, vagy ha megbízható pénzügyi tanácsadó szakmai tanácsára hallgatunk. Általában elmondható, hogy hosszú távú pénzügyi terveink szempontjából a napi pénzügyi híreknek sem sok relevanciája van.