Az elmúlt hónapokban kiemelt figyelmet kapott a devizahitelesek helyzete, melynek kapcsán idõrõl idõre felmerülõ kérdés, hogy milyen mértékben nõttek az adósok törlesztõrészletei, és ez mennyiben vezethetõ vissza az árfolyam, és mennyiben a kamat változására. A Bankmonitor.hu új, Trend International adatfelvételével, 1000 fõ megkérdezésével készített reprezentatív felmérése arra kereste a választ, hogy milyen mértékûnek érzi a lakosság a terhek emelkedését, és hogy azt elsõsorban milyen tényezõkre vezetik vissza.
A kutatásból kiderül, a magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nõttek a devizahitelek törlesztõrészletei. A válaszadók átlagosan 75 százaléknyi emelkedéssel számoltak, ami megközelítõleg azonos a valós növekedés mértékével. Nem meglepõ módon a jelenleg is fizetési gondokkal küzdõk érzik a valósnál nagyobbnak a drágulást, õk úgy vélik, a havonta fizetendõ összegek 89 százalékkal nõttek a felvételkor érvényes értékekhez képest. „Ezzel szemben azok a devizahitelesek, akik továbbra is rendben tudják adósságukat törleszteni, a hitelek emelkedését a valósnál valamivel alacsonyabbra becsülik, és átlagosan csak 63 százalékos emelkedéssel számolnak” – mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetõje.
A többség ugyanakkor erõsen túlbecsüli azt, hogy mekkora szerepet játszott a kamatváltozás a devizahitelek törlesztõrészleteinek emelkedésében. A kutatásban résztvevõk 57 százalékra becsülik az árfolyam, és 43 százalékra a kamatváltozás hatását, az MNB számításai szerint azonban a törlesztõrészletek emelkedését 70 százalékban a forint gyengülése okozta, és csak 30 százalékban járult hozzá a hitelkamatok emelkedése.
A válaszok között különbség figyelhetõ meg az alapján, hogy valaki rendelkezik-e devizahitellel, és hogy azt idõben tudja-e törleszteni. Azok, akik megõrizték fizetõképességüket, jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak az árfolyamváltozásnak, mint azok, akik jelenleg is nehézségekkel szembesülnek. Elõbbiek szerint, 37 százalékban játszott szerepet a kamatváltozás, míg utóbbiak 47 százalékban tulajdonítják ennek a törlesztõk emelkedését.
A felmérés arra is kitért, hogy kinek kellene orvosolnia a devizahitelesek problémáját. Mindössze a válaszadók 18 százaléka gondolja úgy, hogy ez alapvetõen jogi probléma, melyet a bíróságoknak kell rendezni, további 16 százalék szerint pedig nincs szükség további mentõcsomagra, a gazdasági növekedés tudná orvosolni a helyzetet. A többség, 61 százalék szerint a bankoknak és a kormánynak közösen kell megoldást találnia. Leginkább a fizetési gondokkal küzdõk adnák az állam és a bankok kezébe a helyzet megoldásának kulcsát, a jogi megoldást pedig a forintalapú jelzáloghitellel rendelkezõk támogatnák legnagyobb arányban.
A kutatás rávilágít arra, hogy bár a lakosság reálisan látja a terhek emelkedésének mértékét, nincs egységes kép azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi áll a törlesztõrészletek emelkedésének hátterében. A valóság az, hogy a terhek emelkedésének oroszlánrésze a forint gyengülésére vezethetõ vissza. „A felmérés másik fontos tanulsága, hogy bár a kormány az elmúlt hetekben elsõsorban jogi úton keres választ a devizahiteles problémára, a magyarok többsége a megoldást nem a bíróságoktól, hanem elsõsorban a bankok és a kormány közös fellépésétõl várja” – mutatott rá Sándorfi Balázs.