A svájci frank kedden éjszaka új történelmi árfolyam rekordot állított be 273,43 forinton. Szerdán a frank árfolyama a nap túlnyomó részében 262-264 forint között mozgott, majd délután átmenetileg 268 forint közelébe emelkedett, röviddel 18 óra után pedig 265,95 forinton jegyezték.

Binder István elmondta: a június végi adatok szerint 142.358 jelzáloghitel adósnak volt 90 napon túli tartozása, s ha ehhez hozzászámítjuk az akár egynapos elmaradással rendelkezõket is, összesen 301.696 család esetében állt fenn késedelmes hiteltartozás.

A felügyelet a szóvivõ szerint arra számít, hogy az árfolyamváltozás miatt nõni fog a késedelmesen törlesztõ adósok száma. Annál is inkább, mert a késedelmes jelzáloghiteles ügyfelek döntõ része a devizahitelesek közül kerül ki.

Június végén 1.225.419 lakossági jelzálog-fedezetû szerzõdés volt, s ezek egynegyedénél már van valamilyen késedelmességi probléma, több mint egytizedüknél pedig 90 napon túli az elmaradás. A PSZÁF becslései szerint a több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás.

Binder István elmondta: korábban a bankszektor arra számított, hogy az érintett ügyfélkör 7-15 százaléka vesz majd részt a rögzített árfolyam konstrukcióban, de ez az arány a mostani devizahelyzet miatt vélhetõen nõni fog. Hangsúlyozta: a részvétel nemcsak az ügyfeleknek segít, hanem a bankszektornak is; a rögzített árfolyammal lélegzethez juthatnak az ügyfelek, ami szavatolja a kiszámítható, fenntartható üzleti kapcsolatot a jelenlegi helyzetben.

Hangsúlyozta: használja mindenki az árfolyam-kalkulátort, nézze meg, hogy számára mekkora tehernövekedést jelent az árfolyamváltozás, és lehetõleg csatlakozzon a programhoz. Próbálja mindenki teljesíteni szerzõdéses kötelezettségeit, mert nincs annál rosszabb forgatókönyv, mint ha valaki kikerül a rendszerbõl, s elindul ellene a végrehajtási folyamat, felkerül a KHR (korábban: BAR) listára – mondta.

Binder István emlékeztetett arra: 2003. december 31-én a teljes lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelállománynak még alig 4 százaléka volt devizaalapú, miközben a teljes forintalapú hitelállomány mintegy 1.500 milliárd forintra rúgott. Az akkor meglévõ devizahitel-állomány is jelentõs részben euróalapú volt, ami - mivel sokan arra számítottak, hogy 2008-ban csatlakozunk az eurózónához - ésszerû magatartás volt az ügyfelek részérõl.

A devizahitelezés 2005-2006-ban ugrott fel hirtelen, s 2008-ban módosult a devizális megoszlás úgy, hogy a lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelállományban a devizahitelek aránya meghaladta a forinthitelekét. Mivel a devizahitel-állomány 2003-ban, 2004 elején még alig érzékelhetõ volt, 2005-2006-ban kellett volna intézkedéseket hozni az állomány felfutásának kezelésére – mondta a szóvivõ. Hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy a hirtelen felfutásban markáns szerepe volt az állami kamattámogatásos hitel megszûnésének, aminek devizaalapú hitellel való pótlása a piac és az állam által sem ellenzett megoldás volt.