A globális pénzügyi válságot követõen a pénzintézetek jelentõsen szigorítottak a hitelfelvételi feltételeken szerte a világon, beleértve Magyarországot is. Az Atradius adatai szerint a hiteléhínséget a magyar vállalkozások „szállítói hitelek” nyújtásával hidalják át, azaz a vállalatok között magas a halasztott fizetések aránya, illetve a számlákat rendszeresen késve fizetik ki. A teljes magyar vállalatközi fizetések 73,6%-a utólagos fizetéssel bonyolódik – ami régiónkban a legmagasabb érték -, és egyben 2,2 százalékpontos emelkedést jelez az egy évvel korábbi adathoz képest. Még beszédesebb tény a szállítói hitelekkel kapcsolatban, hogy a magyar belföldi számlák értékének 24,9%-át nem fizették ki a határidõ lejártakor.

„A magyar vállalkozások inkább a szállítói hitellel váltották ki a rövid távú finanszírozási igényeiket - egyes cégek tulajdonképpen «kis bankként» mûködnek - hiszen most már a vállalatközi fizetések minden negyedik forintja ebbe a kategóriába esik. A cégek jelentõs része ezt azért teszi, hogy ne veszítse el vevõit, ez a gyakorlat azonban jelentõs kockázatot hordoz magában, hiszen bármikor kialakulhat egy olyan körbetartozási lánc, ami egy pillanat alatt omlik össze és temeti maga alá a szereplõket” – mutat rá az extrém mértékû szállítói hitelezés kockázataira Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A szakember ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a vállalkozások egyre nagyobb része érzékeli a kockázatokat és próbál ellene tenni valamit: idén érezhetõen többen kötöttek hitelbiztosítást és folyamatosan nagy számú érdeklõdést tapasztalnak. Hozzátette: megfigyeléseik szerint a hitelbiztosítók ügyfelei számára a fõ értéket a naprakész fizetési tapasztalat illetve a hazai és nemzetközi szinten is jól mûködõ követeléskezelési lehetõségek testesítik meg. A hitelbiztosítók népszerûségének növekedése a számokban is tükrözõdött, hiszen az Atradiusnál százalékban kifejezve kétszámjegyû díjbevétel-növekedés várható, ami egyben az éves üzleti terv 20%-os túlteljesítését jelenti.

Vanek Balázs becslése szerint Magyarországon a hitelbiztosítók mintegy 2000 milliárd forintnyi hitelállományt biztosítanak, ami jelentõs növekedést takar a korábbi évek átlagos állományösszegéhez viszonyítva. Ez összeg az üzleti élet szempontjából még érdekesebb, ha figyelembe vesszük, hogy eközben a vállalati hitelezés állománya 20%-kal csökkent a 2009 januárja és 2012 vége közötti idõszakban. Emellett az MNB adatai szerint a vállalati hitelállomány 2013. második negyedévében 6,4%-os zsugorodást szenvedett el éves alapon számolva, de az Atradius elõrejelzése szerint 2014-ben éves szinten akár újabb 4-5%-os csökkenés valószínûsíthetõ.

Vanek Balázs azt tapasztalta, hogy a hitelbiztosítók szerepére és fontosságára a pénzintézetek is nagyobb figyelmet fordítanak. „Egyre gyakrabban fordul elõ, hogy egy adott vállalkozást hitelezõ bank magára engedményezteti a hitelbiztosítást - azaz a kártérítés egyenesen a pénzintézethez folyik be -, így védve magát a nemfizetés kockázata ellen, ha ügyfele egy körbetartozási láncba keveredne” – jegyzi meg az országigazgató. Hozzáteszi: a módszer alkalmazásának növekvõ népszerûségében közrejátszhatott az a tény is, hogy 2012 utolsó negyedévében – némi csökkenõ tendencia után - még mindig 19%-on állt a 90 napon túl nem teljesítõ vállalati hitelek aránya, azaz a bankoknak is jelentõs kockázatokkal kell szembesülniük.

A jövõ pedig ugyancsak biztatóan fest a hitelbiztosítók szempontjából, ugyanis a Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP I és NHP II) várhatóan felpörgeti a vállalati hitelezést; ezt részben alátámasztja, hogy a program beindulása után 2013. harmadik negyedévében már „csak” 3,5%-os volt a vállalati hitelállomány zsugorodása éves szinten számolva. Mivel a vállalati hitelezési állomány emeléséhez a pénzintézetek részérõl szükséges lesz az általános kockázatvállalási hajlandóság növelése, azonban megpróbálnak mindent elkövetni a kockázatok csökkentésére, így várhatóan tovább nõ a kereslet a hitelbiztosítások iránt – mutat rá az Atradius országigazgatója.