A vészhelyzeti megtakarítás elsődleges célja, hogy nehéz időkben védelmet nyújtson. Nem könnyű azonban eldönteni, hogy mit tekintünk vészhelyzetnek, mikor érdemes hozzányúlni ezekhez a pénzekhez.

Előfordulhat, hogy vonakodunk elkölteni a nagy nehezen megtakarított pénzünket, és helyette inkább hitelkártyánkat használjuk, vagy kölcsönt veszünk fel pénzhiány esetén. Ugyanígy megtörténhet az is, hogy miután hónapokig nem történt váratlan kiadás, vagy nem esett ki semmilyen bevételünk, úgy gondoljuk, elkölthetjük ezt a pénzt valami kellemesre is, kár üldögélni rajta. A vészhelyzeti megtakarítás azonban akkor a leghasznosabb, ha rendeltetésszerűen használjuk.

Mi az a vészhelyzeti megtakarítás és miért fontos?

Ahogy a nevéből is kiderül, a vészhelyzeti megtakarítást vészhelyzetre, váratlan eseményekre tesszük félre, hogy anyagi biztonságot nyújtson egy nehéz időszak átélésére. A váratlan kiadások elkerülhetetlenek, melyeket érdemes kölcsön igénylése, vagy a folyószámlakeret túllépése helyett a megtakarított pénzünkből finanszírozni.

Az emberek életében az egyik legnagyobb stresszforrás a személyes pénzügyek, az anyagi biztonság. Egészségünkért jellemzően kevésbé aggódunk. Sajnos azonban maga a stressz is számos betegség kialakulásáért felelős. Tudva, hogy megfelelő az anyagi hátterünk, egy váratlan szituációban is körültekintően tudunk eljárni. Például az állásunk elvesztése esetén nem kell az első ajánlatot elfogadnunk, magabiztosabban tárgyalhatunk a bérigényünkről.

Mi számít vészhelyzetnek?

Mikor engedhetjük meg magunknak, hogy hozzányúljunk a megtakarításainkhoz? Nos, számtalan helyzetben érdemes ezt megtennünk. Váratlanul kieső jövedelem, például a már említett munkahely elvesztésekor, vagy ha egy betegség, baleset folytán nem tudunk dolgozni. Ilyenkor persze jól jöhet egy balesetbiztosítás is, amely adott esetben a keresőképtelenség esetén is térítést nyújt. Szintén előfordulhat, hogy nagyobb javításra szorul a családi gépjármű, amely nélkül nehézkessé válna a munkába járás, vagy egy természeti csapás teszi tönkre otthonunkat. Utóbbi esetben vészhelyzeti megtakarításunk mellett, vagy helyett egy lakásbiztosítás is segít a helyreállításban. De nem kellkatasztrófának bekövetkeznie, hogy a házunk felújításra, szerelésre szoruljon, a rendszeres karbantartás is komoly anyagi terhet jelenthet megtakarítások nélkül. Egészségügyi vészhelyzetek szintén előfordulnak, aminél nem szerencsés az anyagiaktól függővé tenni a megfelelő ellátást.

Hogyan hozzunk létre ilyen vészhelyzeti alapot?

Általában elmondható, hogy 3-6 havi szükséges kiadásunkat érdemes fedeznie a vészhelyzeti megtakarításunknak, amit természetesen, ha nulláról kezdjük, biztosan nem fogunk tudni azonnal felépíteni. Érdemes apró lépésekkel kezdeni, amihez egyfajta szemléletet, gondolkodásmódot kell kialakítani.

Az egyik trükk az, ha a megtakarított pénzünket külön számlán tartjuk, mert így könnyebb elkerülni az elköltését. Szintén jó módszer, ha automatizáljuk a folyamatot, például úgy, hogy havi bevételünk egy részét automatikusan erre a számlára utaljuk. Érdemes havi, negyedéves, éves megtakarítási célt is felállítani, melynek elérése könnyen ellenőrizhető. Vásárlásnál, legyen szó ruháról, ételről, utazásról, mindig próbáljunk spórolni, a lecsípett összeget is érdemes azonnal a megtakarítási számlára utalni. Időről időre pedig érdemes a különféle szolgáltatók – telefon, internet, kábeltévé – ajánlatait átnézni, hátha találunk megfelelőbb díjcsomagot.