Az immár harmadik éve megjelenõ Allianz Kockázati Barométer címû felmérés szerint 2014 elején továbbra is az üzemszünet, a beszállítói lánc megszakadása, a természeti katasztrófák, valamint a tûz és a robbanás kockázata jelenti a legnagyobb problémát a globális vállalatok számára. A felmérés 33 ország több mint 400 vállalati biztosítási szakértõjének bevonásával készült.

A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy az üzleti kockázatok egyre összetettebbek, például az új technológiai, illetve a gazdasági és a szabályozói környezethez köthetõ kockázatok együttese potenciálisan rendszerszintû fenyegetést jelent a vállalatok számára. Az Allianz azt javasolja a vállalatoknak, hogy fokozott belsõ ellenõrzéssel és a kockázatkezelés holisztikus megközelítésével igyekezzenek kezelni a növekvõ kihívásokat.

2014 az új típusú veszélyek szempontjából is kritikus év lesz a vállalatok számára, véli Axel Theis, az Allianz Global Corporate & Specialty SE (AGCS) vezérigazgatója: „A különbözõ kockázatok közötti összefüggések hatásának feltérképezése kiemelt feladatot jelent a kockázatkezelõk számára. Napjainkban az üzletmenet-folytonossági tervekben egyre több kockázati forgatókönyvet kell felvázolni, amelyekben az olykor rejtett következményekkel is számolni kell. Egy természeti katasztrófa például többek között üzemszünetet, az informatikai rendszerek leállását és áramkimaradást is eredményezhet.”

Az Allianz 2014-es Kockázati Barométere azt mutatja, hogy a vállalatok a korábbiaknál fokozottabban aggódnak az informatikai kockázatok és a hírnévromlás veszélye miatt. A továbbra is gyengélkedõ gazdasági környezetben azonban egyre nagyobb fenyegetést jelent a piac stagnálása/hanyatlása és – különösen a növekedési piacokon – a szakemberek hiánya is.

A felmérés szerint Magyarországon a tûz és a robbanás, a piaci stagnálás/hanyatlás, valamint az üzemszünet, és az ellátási lánc zavarai jelentik a legnagyobb kockázatot, de a lopás, csalás és korrupció, valamint a szabályozói és a jogszabályi környezet változása szintén sok fejfájást okoz a cégeknek.

A kockázati lista elsõ két helyezettje okolható a legnagyobb veszteségekért

2013-ban az üzemszünetbõl és az ellátási lánc zavaraiból adódó veszteség az összes biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár körülbelül 50–70 százalékát, mintegy 26 milliárd dollárt tett ki. A tavalyi Kockázati Barométerhez hasonlóan idén is világszerte – ideértve Ausztráliát, Brazíliát, Franciaországot, Németországot, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is – ez a két kockázati tényezõ jelenti az elsõ számú aggályt az üzleti vállalkozások számára.

„Mivel globalizált világunkban az ellátási láncok egyre összetettebbé válnak, ezért mûködésük bármilyen zavara – például természeti katasztrófából, az informatikai vagy a telekommunikációs rendszerek leállásából, szállítási problémákból, egy beszállító csõdjébõl vagy zavargásokból adódóan – egy sor további problémát generálhat”, mondja Paul Carter, az AGCS kockázati tanácsadó részlegének globális vezetõje. „Az üzletmenet-folytonossági tervezés kulcsfontosságú, és részét kell képeznie a vállalatok beszerzési és beszállító-kiválasztási folyamatainak. Azonban a kockázatcsökkentést célzó intézkedések kidolgozásához ma már nem elegendõ a „kritikus” beszállítók ismerete – arról is információkkal kell rendelkeznie a szervezetnek, hogyan kezeli az adott beszállító a saját ellátási láncát fenyegetõ kockázatokat.”

Miközben a nagyvállalatok számára továbbra is az üzemszünet jelenti a legnagyobb fenyegetést, a középvállalatok inkább a tûz- és robbanásveszély, a megszorító intézkedések hatásai, valamint a hitellehetõségek beszûkülése miatt aggódnak.

Az üzemszüneteknél is nagyobb biztosított veszteséget okoznak a kockázati rangsor második helyét elfoglaló természeti katasztrófák; az ilyen veszteségekért kifizetett kártérítés összege 2013-ban 38 milliárd dollár feletti összeget jelentett a biztosítási piac számára (forrás: Swiss Re). Egy évvel korábban az Atlanti-óceán térségében a szokásosnál nagyobb károkat okozó hurrikánszezon miatt kifizetett kártérítések összege 75 milliárd dollárra rúgott.

Az informatikai kockázatok és más új, egymással összefüggõ fenyegetések kerültek a figyelem középpontjába

Az Allianz szakértõi szerint 2014-ben a kiberbûnözéssel és a hírnévromlással összefüggõ kockázatok jelentõsége nõ a legnagyobb mértékben. Az idei Kockázati Barométer szerint a kockázati rangsorban a legtöbb helyet a számítógépes bûnözéshez kapcsolódó kockázat lépett elõre – a 15. helyrõl a 8.-ra jött fel –, míg a hírnévromlással kapcsolatos kockázatok a tavalyi tizedik helyett a hatodik helyet foglalják el.

A Kockázati Barométer kockázati listájában szereplõ elsõ tíz fenyegetés szorosan összefügg egymással, ami potenciálisan kumulatív hatást okozhat; különösen igaz ez a jogszabályi változásokkal, a kiberbûnözéssel és a hírnévromlással kapcsolatos kockázatokra.

Az egyre számítógépes bûnözések számának növekedésével ma már nem elegendõ az informatikai biztonság. A vállalatoknak átfogó, az igazgatótanács által támogatott hálózat- és információbiztonsági irányelveket és eljárásokat kell kidolgozniuk. Ezeket az eljárásokat tesztelni és rendszeresen frissíteni kell.

„A szervezetek még a leghatékonyabb kockázatkezelési eljárások esetén sem védettek teljes mértékben az informatikai infrastruktúráik hibáival, a belsõ folyamatok hibáival, valamint a kívülrõl érkezõ számítógépes támadásokkal szemben, amik a hálózatok leállásához vagy adatvesztéshez vezetnek. A vállalkozásoknak el kell dönteniük, hogy megpróbálják kezelni a kapcsolódó kockázatokat, vagy inkább biztosítást kötnek, és átruházzák azokat” – mondja Nigel Pearson, az AGCS hitelességért (ezen belül az informatikai kockázatkezelésért) felelõs vezetõje.

Regionális eltérések az üzleti kockázatok megítélése terén

A Barométer szerint az európai vállalatok ma sokkal derûlátóbbak az eurozóna jövõjét illetõen, mint egy évvel ezelõtt. Ugyanakkor számos ország továbbra is aggódik a megszorító intézkedések hatásai miatt, például Spanyolországban és Portugáliában jelenleg az ezzel kapcsolatos kockázatok foglalják el a lista elsõ helyét.

Az amerikai kontinensen a kockázati lista elsõ tíz helyezettje között a legnagyobb mértékben a hírnév és a márkaérték romlásával kapcsolatos félelmek jelentõsége nõtt (2013-ban a nyolcadik, míg 2014-ben a negyedik helyet foglalják el), továbbá Ázsia csendes-óceáni térségéhez hasonlóan itt is komolyan aggódnak a vállalatok a szakemberhiány miatt.

Az Amerikában és Európában jó ideje megfigyelhetõ tendenciát követve Ázsia csendes-óceáni térségében is egyre inkább jellemzõ a jogszabályi változások – például a környezetszennyezéssel kapcsolatos jogszabályok szigorodása – miatti aggodalom.

Ágazati trendek: az energiaszektort és a pénzügyi szolgáltató ágazatot kihívás elé állítják a jogszabályi változások

A mérnöki és építõipari szektorban tevékenykedõ vállalatok leginkább a természeti katasztrófák, valamint az üzemszünet és az ellátási lánc zavarai miatt aggódnak; ez az egyetlen terület, amelyben a hitellehetõségek beszûkülésével kapcsolatos félelmek az elsõ öt kockázat között szerepelnek.

A gyártóipar az üzemszünettõl és az ellátási lánc zavaraitól tart leginkább (a válaszadók 60 százaléka jelölte meg ezeket az elsõ helyen); a nyersanyagok iránti globális kereslet és a verseny miatt a gyártók számára különösen nagy kihívást jelent az ellátási lánc zavarainak kezelése.

Az energia- és közmûszektorban a jogszabályi változások okozzák a legtöbb fejfájást, a második helyen az üzemszünet és az ellátási lánc zavarai, a harmadik helyen pedig az áramkimaradás áll.

A szállítmányozó cégeket is magába foglaló hajózási és tengeri szállítási szektorban a természeti katasztrófák után a lopás, a csalás és a korrupció jelentik a legfõbb kockázatokat. A lopás, különösen a szervezeten belüli csalás, a földi szállítási ágazatban is fontos fenyegetést jelent.

A légiközlekedési ágazatban egyre nagyobb aggodalmat okoz a nagyszabású kibertámadások potenciális hatása, különösen a foglalási rendszerek és az ügyféladatbázisok összefüggõ hálózatai miatt. Fokozódó veszélyforrásként jelölték meg a kiberbûnözést a pénzügyi szolgáltatók is. Ettõl függetlenül az ágazat számára a legfõbb kockázatot továbbra is a jogszabályi változások jelentik, amelyek nyomán a pénzügyi válság miatt világszerte intenzívebbé vált a szervezetek központi felügyelete.