9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgõsségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebbõl a pénzbõl jut gerincstabilizációs mûtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd.

Vastagbélszûrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élõk és speciális ellátást igénylõ betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak. Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a plusz forrásból 1300 csípõ- és térdprotézismûtétet tudnak elvégezni - jellemzõen a legrégebb óta várólistán lévõknél.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a várólisták kérdésében mindenképpen feladat az anyagi források megemelése és az, hogy ezek a listák valóban az adott helyzetet tükrözzék, így a tisztításuk is elengedhetetlen. Mintegy 10 százalékkal rövidülhetnek a várólisták azáltal, hogy valós adatokat tartalmaznak - mondta.

A kiadások nagy része gyógyszerre megy

Az egészségügyre fordított állami és egészségbiztosítói kiadások Magyarországon 2000 és 2009 között átlagban 10 százalék felett, a rákövetkezõ két évben pedig csaknem 3 százalékkal nõttek, azonban GDP-hez viszonyított arányuk még mindig elmarad az OECD-országok átlagától - derül ki a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb jelentésébõl, amirõl a Biztosítási Szemle is beszámolt. E kiadások 2011-ben a hazai össztermék 7,88 százalékát tették ki, míg az OECD országaiban átlagban meghaladták a 9,48 százalékot.

Az OECD megállapításai szerint Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások meglehetõsen magas hányadát, 36,8 százalékát a gyógyszerköltségek teszik ki, amely jóval nagyobb, mint az OECD országokban kimutatott átlag. Kórházakra a kiadások mintegy 30 százalékát, az idõskori tartós ellátást biztosító intézmények fejlesztésére pedig kevesebb mint 3 százalékát fordították 2011-ben.