Mire számíthatunk nyugdíjas korunkra?
Az Union Biztosító piackutatásának résztvevõi közül szinte mindenki, 88%-a azon a véleményen van, hogy nagyon valószínû, hogy mire õ maga nyugdíjas lesz, az állami nyugdíjrendszer alig fog már mûködni. A megkérdezettek abból indulnak ki, hogy lesz öregségi nyugdíjuk, de 93% szerint az nem lesz elegendõ a megélhetéshez. Ezért tartják 85%-nyian elképzelhetõnek, hogy a nyugdíj mellett még dolgozzanak. Szerintük a jövõben a nyugdíjkorhatár emelése várható, átlagosan a korhatár 6 évvel történõ emelkedését valószínûsítik, miközben ellenzik azt. Összességében mindössze 10%-nyian gondolják úgy, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében valóban szükség van a korhatár emelésére.
Ha a megkérdezettek számba veszik azt, hogy milyen anyagi forrásaik lesznek majd nyugdíjas korukban (állami nyugdíj, egyéb bevételek), akkor mindössze 13% mondja azt, hogy ez nagyságrendileg el fogja érni a nyugdíjazás elõtti jövedelmek szintjét. Abból, hogy a bevételek nem érik el a kívánt szintet, következik, hogy a kiadásokon kell spórolni. Szinte mindenki (91%) azt gondolja, hogy nyugdíjasként a kiadásain csökkentenie kell majd, pedig egy háztartás idõs kori kiadása nem annyival kevesebb, mint a lecsökkenõ jövedelem, sõt például az egészségre költött kiadások jelentõsen növekednek is.
Komoly aggályok jelentkeznek azzal kapcsolatban, hogy amikor a kérdezettek nyugdíjasok lesznek, vajon a fizetésük mekkora hányadát kapják majd meg. A megkérdezettek becslése szerint a mai szabályozás alapján a fizetések 63%-át kapják kézhez nyugdíjként az emberek. Amikor viszont õk fognak majd ténylegesen nyugdíjba menni, ez az érték már csak 40% lesz becslésük szerint.
Mibõl pótolható a csökkenõ jövedelemszint?
Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezetõ igazgatója szerint - „Függetlenül attól, hogy az emberek bizonytalanok az államtól várható nyugdíjjal kapcsolatban, mégis 76% úgy gondolja, hogy elsõsorban az állam feladata a nyugdíjról való gondoskodás, 22% szerint elsõdleges az öngondoskodás, 2% pedig a család támogatásában bízik. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna, hogy ha jövõbeni állami nyugdíját valahogyan ki tudná majd egészíteni. De csak 40%-nyian jelezték, hogy már tettek is valamilyen konkrét lépést ennek érdekében, például választottak valamilyen nyugdíj-elõtakarékossági formát.”
A megkérdezettek szerint az volna az ideális, ha az ember minél elõbb elkezdené a felkészülést, a takarékoskodást a nyugdíjas évekre, 78% szerint ezt érdemes már 35 éves kor alatt elkezdeni. Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnökvezérigazgatója szerint – „A valóság azonban merõben más képet mutat, hiszen a legtöbben ennél késõbb kezdik el a megtakarítást.” Sõt a megkérdezettek több mint négyötöde (28%) egyáltalán nem tervez semmilyen lépést a felkészülés jegyében. Arról a hírrõl, hogy 2014. január 1. után a biztosítók kínálatában megjelenhetnek olyan nyugdíjbiztosítások, amelyek után 20% adóhoz kapcsolódó kedvezményt lehet igénybe venni mindössze 16% hallott.