A koronavírus járvány idén mintegy 20% -kal csökkentheti a világ makrogazdasági ellenálló képességét 2019-hez képest, miután a gazdaságélénkítő csomagok kimerítik az országok pénzügyi és monetáris puffereit. Ez részben a rekord méreteket öltő alulbiztosítottsággal is magyarázható – állapítja meg legújabb elemzésében a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója, a Swiss Re.
A Swiss Re Institute (SRI) és a London School of Economics (LSE) által közösen kidolgozott makroökonómiai reziliencia mutatók – melyekről részletesen itt írtunk korábban - legfrissebb értékei szerint az Egyesült Királyságban, Japánban és az Egyesült Államokban csökkent legnagyobb mértékben a gazdasági ellenállóképesség. Ezzel szemben Svájc, Finnország és Kanada továbbra is a legreziliensebb országnak számítanak, vagyis a jövőbeli válságokkal szemben legnagyobb ellenállóképességgel rendelkeznek.
A tavalyi év mutatói alapján a globális gazdasági ellenállóképesség nem romlott 2018-hoz képest, azonban a mintában szereplő országok 80%-ának ellenállóképessége sokkal rosszabb volt 2018-ban, mint 10 évvel korábban, a globális pénzügy válságot megelőzően. Ennek következtében a COVID-19 járvány sokkal súlyosabban érintheti a világgazdaságot, mint a legutóbbi jelentős gazdasági visszaesés. A Swiss Re Institute Makro Ellenállóképességi Index (Macroeconomic Resilience Index, E-RI) értéke 2019-ben 0,62 volt, míg 2018-ban 0,61 ponton állt.
Az egyes kormányok által a járványra adott válaszlépések idén jelentősen csökkenthetik a globális gazdasági ellenállóképességet. Az index értéke 2020-ra az intézet becslései szerint 0,5 pontra eshet. Ennek oka, hogy az ösztönzőcsomagok számos ország fiskális és monetáris tartalékait felemésztik, ami a reziliencia mutatóik csökkenését is eredményezi. A jelentés szerint a legtöbb fejlett országban a monetáris politikai pufferek nagyrészt kimerülnek, így az ellenállóképesség legfőbb tényezője a fiskális mozgástér marad. A 2019-es rangsor első felében szerelő országok közül az Egyesült Királyságban, Japánban és az Egyesült Államokban várható a költségvetési tartalékok leggyorsabb kimerülése, így az ő indexértékeik csökkennek legnagyobb mértékben. Kína ellenállóképessége valószínűleg viszonylag változatlan marad, elsősorban a gyors válaszlépéseknek köszönhetően, amely lehetővé tette a gazdaság hamarabb történő újraindítását is. A világ három legellenállóbb országa várhatóan Svájc, Finnország és Kanada marad.
A makrogazdasági mutatók mellett az SRI biztosítási ellenálló képességi mutatókat is kidolgozott, a rendelkezésre álló és a szükségesnek ítélt biztosítási védelmi szintek aránya alapján. Mindhárom fő kockázati területen – a természeti katasztrófák, a halálozás és az egészségügyi kiadások – gyengülhet idén a biztosítási ellenállóképesség. A három terület együttes alulbiztosítossága globálisan elérheti idén az 1240 milliárd dollárt. A legnagyobb csökkenés a halálozási kockázatok védelmi szintjében történt, ami főként a kínai háztartások eladósodottságának gyors növekedésével magyarázható. Az SRI arra számít, hogy az egészségügyi és a halálozási kockázatok területén az alulbiztosítottság növekedni fog, mivel a háztartások világszerte alacsonyabb jövedelemmel, magasabb egészségügyi költségekkel és a pandémiának köszönhetően a családfenntartó elvesztésének pénzügyi következményeivel küzdenek.
