A szociáldemokrata pártnak (CSSD) és annak vezetõjének, az új cseh miniszterelnöknek az volt a hosszú távú célja, hogy lezárják a nyugdíjrendszer második pillérjét, a magánpénztárakat.

Január 30-án, egy nappal az új kormány beiktatása után, a az új szociális és munkaügyi miniszter, Michaela Marksová újságíróknak azt mondta, hogy a kormány célja a második nyugdíjpillér 2016-ig történõ kivezetése.

A koalíciós megállapodás értelmében a második pillérben felhalmozott vagyont összevonják a harmadik pillérben szereplõvel, arról azonban egyelõre nem tudni semmit, hogy mi történik azoknak tagoknak a pénzével, akik nem rendelkeznek a harmadik pillérben számlával.

A kormány most azt tervezi, hogy egy munkacsoportot állít fel a különbözõ politikai pártok képviselõibõl, közgazdászokból, munkaadók és szakszervezetek képviselõibõl, hogy dolgozzanak ki egy átalakítási tervet. A miniszter azonban kijelentette, hogy egyetlen pénztártag sem fogja elveszíteni megtakarításait, a cél mindössze az, hogy a pénzek visszakerüljenek az állami rendszerbe.

A megszûntetett hazai és a részben megszûntetett lengyel második pillérrel szemben, melyeket teljes egészében az elsõ pillértõl elvont hozzájárulások fedeztek, a cseh második pillér vagyona a 28 százalékos, elsõ pillérbe fizetett hozzájárulás 3 százalékából, valamint a tagok által befizetett további 2 százalékos hozzájárulásból állt.

Az addicionális 2 százalékos befizetési kötelezettség, valamint a CSSD által régóta hangoztatott megszûntetési terv miatt a második pillér Csehországban soha nem kapott igazán lendületet.

2013 végén mindössze 83960 tagot számlált a hat nyugdíjpénztár, melyek közül egyik pénztár sem érte el a 50 ezer fõs küszöböt, melyet 2014 végéig írt elõ számukra a törvény ahhoz, hogy mûködési engedélyüket megtarthassák. Ezzel szemben a harmadik pillér mintegy 5 millió tagot számlál.

A második pillérbe tartozó pénztárak vagyona összesen 350 millió cseh korona, tavalyi hozamuk átlag 1,8 százalék volt, amely elmarad az inflációtól.

A lengyelek csak részben államosítottak

Lengyelországban a decemberben elfogadott nyugdíjreformnak megfelelõen hétfõn a magánnyugdíjpénztárak (OFE) átutalták eszközértékük 51,5 százalékát az állami nyugdíjbiztosítóhoz (ZUS), és ezzel az EU-módszertan szerint a lengyel államadósság mintegy 9 százalékponttal csökkent.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz munkaügyi és szociálpolitikai miniszter leszögezte, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének átirányítása az állami nyugdíjbiztosítóhoz nem jelent "vagyonelkobzást". Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy ezt a nyugdíjakban kifizeti az érintetteknek. Hangsúlyozta, hogy ezt az állam és nem egy adott kormány vagy koalíció garantálja.

A lengyel nyugdíjreform szerint a magánnyugdíjpénztárak ezután nem fektethetnek be állami adósságpapírokba, de nagyobb szabadságot kapnak a részvényekbe, önkormányzati és vállalati kötvényekbe történõ befektetések terén.

Az állampolgároknak április 1-jétõl négy hónapjuk lesz arra, hogy eldöntsék, akarják-e, hogy nyugdíjjárulékuk 2,92 százaléka továbbra is a magánnyugdíjpénztárakhoz kerüljön. Ha a megadott határidõig nem nyilatkoznak, járulékaik automatikusan a ZUS-hoz kerülnek egy alszámlára. Két év múlva újragondolhatják és megváltoztathatják döntésüket. Ezután négyévenként ismét megadják nekik a lehetõséget döntésük megváltoztatására.

Mire ment el a magyar nyugdíjvagyon?

A 2011 májusában átvett 2945,3 milliárdnyi magán-nyugdíjpénztári vagyonból még abban az évben összesen 233,2 milliárdot (7,9 százalék) fizetettek ki reálhozamként a volt pénztártagoknak. Emellett az MNV három részletben összesen 201,7 milliárdnyi (6,8 százalék) értékpapírt kapott térítésmentesen, a magyar költségvetés pedig 460 milliárdhoz (15,6 százalék) jutott hozzá. A maradék összeget adósságcsökkentésre fordította az ÁKK, hozzávetõlegesen 2014,4 milliárd forint értékben. Ez 68,4 százalék, amihez még hozzájön az MNV által szintén novemberben végrehajtott 6,2 milliárdos (0,2 százalék) állampapír-visszavásárlás is, mivel ezt a vagyonkezelõ a korábban átadott eszközök terhére tette.