Sok, vagy kevés a magyarok adóssága?

Ha a pénzügyi megtakarítások (bankbetét, nyugdíjpénztár, lakossági állampapír stb.) állományát összevetjük a lakosság meglévõ adósságával, meglepõ következtetésre juthatunk: a magyarok egyátalán nincsenek eladósodva! A hazai adósság szintje elmarad mind a dél-, mind a kelet-közép-európai államok átlagától és csak kissé magasabb a fejlett nyugat-európai országok lakóinak adósságától. A legmagasabb eladósodottságot egyébként Dánia, Finnország és Észtország esetében lehet kimutatni 60-90% közötti mértékben, míg a legalacsonyabb 24-30%-os mértékkel Olaszország (!), Belgium és Németország esetében találkozhatunk.

Ahhoz, hogy a magyar lakosság eladósodottsága elérje a kelet-közép-európai átlagot a jelenlegi hitelállományon felül 1325 milliárd forint új hitelfelvételnek kell megvalósulnia. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy minden aktív, jövedelemmel rendelkezõ személyenként még 331 ezer forint tartozást kéne felhalmoznia. Erre rövid távon kevés az esély. A devizahitelek rossz emléke még mindig kísért a piacon. Pedig ma már a folyamatos jegybanki kamatcsökkentéseknek hála esetenként olcsóbb az – árfolyamkockázattal nem rendelkezõ - forint alapú lakáshitel, mint a válság elõtt rendkívüli népszerûségnek örvendõ svájci frank hitel volt. 

A magyaroknak fájt a legjobban

A hitelfelvétel elutasítását, a devizahitelekbõl fakadó negatív megítélését jól mutatja, hogy Magyarországon a lakossági hitelállomány 12%-kal csökkent 2008 vége óta, szemben a régiónkra (és Nyugat-Európára is) jellemzõ közel 20%-os növekedéssel. A közvetlen összehasonlítási alapként szolgáló Visegrádi Országokban még látványosabb a lakosság hitelfelvételi kedvének növekedése: Szlovákiában és Lengyelországban is több mint 50%-kal emelkedett a magánszemélyek által felvett hitelek összege az elmúlt 5 évben. 

Mi hozhat változást a magyar piacon?

A bankok szinte egybehangzó állásfoglalása szerint a hitelek iránti kereslet lassan elkezdett élénkülni 2013 második felében. Ez azonban még mindig nem volt elegendõ ahhoz, hogy a lakosság több új hitelt vegyen fel, mint amennyit visszafizet.

Bankmonitor megítélése szerint jelentõsebb hitelfelvételi kedvhez vezethet, ha az erõsen nyomott ingatlanárak (5 év alatt 20%-os átlagos árcsökkenés) és az alacsony hitelkamat kombinációja a beinduló gazdasági növekedéssel párosulva elindítja azokat az ingatlan vásárlásokat, melyeket a lakosság korábban a jövõvel kapcsolatos bizonytalanságai miatt inkább elhalasztott. Jelentõs lendületet adhat a hitelfelvételnek az is, ha az állam újragondolja a hitelek állami támogatását (a lakosság számára kidolgozandó kedvezményes hitelprogramra még Varga Mihály tett utalást a múlt év végén), illetve valóban újra elérhetõ lesz a „félszocpol”, azaz ha az állami újra támogatni fogja a gyerekes családok használt lakások vásárlását.