Idén a NAV a legjellemzõbb csalási struktúrák feltárását, valamint az ezekben érintett adózók azonosítását tûzte ki célul, de az adóhatóság az adóminimalizálók körét, és a szervezett csalásban résztvevõ, fiktív számlákat kibocsátó vállalkozásokat is nagyon szeretné beazonosítani – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából. A NAV 2014-es vizsgálati szempontjait elemzõ anyag szerint ebben az évben is fontos szerep jut az áfát érintõ belföldi összesítõ jelentések vizsgálatának a fiktív számlázás, körbetartozás, támogatási csalások elleni fellépés érdekében.
Tavaly az ellenõrzések során megállapított adóhiány legjelentõsebb hányada, 86,5% is áfából származott, ami ezzel meghaladta a 2012 évi 83,6%-os arányt.

Társasági adó területén 2013-hoz hasonlóan idén is a figyelem középpontjában marad a kapcsolt vállalkozások közötti – különösen a pénzügyi mûveleteket érintõ – transzferár-képzés, illetve a külföldi anya- vagy leányvállalatok tõke-, illetve profit kimentése. Utóbbi esetében fõleg azokat az eseteket vizsgálja az adóhatóság, amelyekben a hazai cégeknél veszteség keletkezett. Emellett a nemzetközi vállalatcsoport-struktúrák esetleges agresszív adótervezésének alapos ellenõrzését sem hagyja ki a NAV, és idén ugyancsak kiemelten kezeli a beruházásnak minõsülõ tételek elszámolásának helytállóságát, illetve az adózás elõtti eredményt rontó, indokolatlanul elszámolt költségek, ráfordítások témakörét is.

Fontos vizsgálati szempont lesz az egyes adókedvezmények igénybevételének és felhasználásának szabályszerûsége, beleértve a fejlesztési adókedvezményt, a látvány-csapatsportok támogatását, a kisvállalkozások adókedvezményét, és a befektetési adóalap-kedvezményt is.
A személyi jövedelemadó (szja) kapcsán az adóhatóság kiemelt célja feltárni a szándékosan eltitkolt jövedelmeket, ezért vizsgálat várható, ha a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról jelentõs összegû készpénzfelvétel történik, azonban a vállalkozási célú felhasználás igazolása elmarad.
De NAV jobban figyel majd a jelentõs kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira, és azokra az egyéni vállalkozókra, akik bevallásaikban magas bevételi szinthez magas költségszintet tüntetnek fel, jövedelemminimalizálási célból.
Emellett kiemelt figyelmet kap a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, az egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a baleseti adó megfizetése.

Kifejezetten fontos vizsgálati területté válik a munkaerõ-kölcsönzés és kiszervezés, ezzel párhuzamosan vizsgálatra kell számítani a foglalkoztatás elõsegítésére irányuló támogatások és adókedvezmények igénybevételének jogszerûségére vonatkozóan.

2014-ben külön vizsgálati pontot képez a csõd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenõrzése. Ezzel a NAV szeretné megakadályozni a vagyonkimentést, illetve a hitelezõi érdekek sérülését. Speciálisan a csõdeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd, hogy a hitelezõ által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.

A kockázati kérdõív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a kérdõívek információtartalmának helyszíni ellenõrzése is várható – mutat rá a MAZARS összefoglalója. Kiemelt figyelemre számíthatnak azon cégek, melyek székhelye és/vagy illetékessége gyakorta változik, illetve a cím nem létezõ, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódik. Az adóhatóságnak az is gyanús, ha a vállalkozás ügyvezetõje, vagy cégértékesítés esetén vevõje nem rendelkezik belföldi bejelentett lakcímmel, és csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok kerültek bejelentésre, illetve ahol az ügyvezetõ ténylegesen nem látja el a nevezett pozícióhoz tartozó feladatokat.

„Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a NAV idén már a világhálón nyilvánosan elérhetõ adatokat is felhasználja a kockázatok elemzése során. Ennek pedig kiemelt jelentõsége lesz az internetes értékesítések ellenõrzési célpontjainak célzott kiválasztásában” – mutat rá Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

2014-ben kiemelt figyelmet kap számos tevékenységi kör, például a mezõgazdasági szektorban a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás, -tartósítás és a malomipari termékek gyártása. A kereskedelemben a gépjármûjavítás, - karbantartás és a gépjármûalkatrész-kiskereskedelem, illetve cukor, édesség, a zöldség, gyümölcs és az élõállat nagykereskedelme kap figyelmet. De emellett a reklámügynöki, a munkaerõ-kölcsönzést és a személybiztonsági tevékenységet folytatók is számíthatnak ellenõrzésre.

Mindemellett operatív ellenõrzések várhatók a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését illetõen. Ebben az esetben a várható mulasztási bírság magánszemélyeknél 500 ezer, cégek esetében esetben 1 millió forintig terjedhet.