„Európát egyre idõsödõ népessége miatt egészségügyi válság fenyegeti. A digitális technológia kiaknázásával csökkenthetjük a költségeket, a betegeknek nagyobb ellenõrzési lehetõséget adhatunk, hatékonyabbá tehetjük az egészségügyi ellátást és segíthetünk az európai polgároknak abban, hogy minél tovább a társadalom aktív tagjai maradjanak. Tartsuk ujjunkat a pulzuson!” – nyilatkozta Neelie Kroes.

Terjedõben az e-egészségügy

A sürgõsségi ellátást végzõ kórházakban (amelyekben rövid távú szakorvosi vagy sebészeti ellátást és kezelést végeznek) és az európai háziorvosok körében végzett két felmérés szerint terjedõben van az e-egészségügy használata, amelyet 2013-ban a háziorvosok 60%-a használt; ez a 2007-es adatokhoz viszonyítva 50%-os növekedést mutat. De még rengeteg a tennivaló.

A felmérések tanúsága szerint az e-egészségügy kórházakban való bevezetésében élen jár Dánia (66%), Észtország (63%), Svédország és Finnország (mindkét országban 62%). Az e-egészségügyi rendszereket még mindig többnyire a hagyományos adatfelvétel és jelentéstétel céljára használják, nem pedig olyan klinikai célokra, mint például az online konzultáció (a háziorvosoknak csak 10%-a tart online konzultációt). A betegek egészségügyi adatainak digitalizálásában Hollandia vezet 83,2%-os digitalizáltsággal, amelyet Dánia (80,6), és az Egyesült Királyság (80,5%) követ. Azonban csak az európai kórházak 9%-a teszi lehetõvé a betegek számára, hogy online hozzáférhessenek saját egészségügyi dokumentációjukhoz, és többségük csak részleges hozzáférést biztosít. Az e-egészségügy alkalmazása során a kórházak és a háziorvosok több korlátba is ütköznek, az átjárhatóság vagy a jogszabályi keretek hiányától a szûkös erõforrásokig.

„Nagyon gyorsan változtatni kell az egészségügyi ágazat hozzáállásán. Az, hogy 10 háziorvosból 6 használja az e-egészségügyi eszközöket azt jelzi, hogy csak lázat mérünk, de eljött az ideje a láz csillapításának!. A kórházaknak is csupán 9%-a teszi lehetõvé a betegek számára, hogy hozzáférhessenek saját digitális dokumentációjukhoz! Ezen változtatni kell! Azt szeretném elérni, hogy a kormányok, a csúcstechnológiák fejlesztõi, a biztosítótársaságok, a gyógyszergyártók és a kórházak egyesítsék erõiket, és olyan innovatív és költséghatékony egészségügyi rendszert hozzanak létre, amely hozzáférhetõbb és átláthatóbb a betegek számára.” – mondta Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke.

Tonio Borg egészségügyi biztos hozzátette: “Az e-egészségügyi megoldások biztosítják a betegek jobb egészségét és az egészségügyi rendszerek hatékonyságát. A felmérések azt mutatják, hogy egyes tagállamok kétség kívül élen járnak a betegek érdekeit szolgáló elektronikus orvosi rendelvények és elektronikus dokumentációk használatában, és ösztönzõleg hathatnak a többi tagállamra. Számítok arra, hogy minden tagállam ki fogja aknázni az e-egészségügyi megoldások elõnyeit és e tekintetben együtt fog mûködni az uniós e-egészségügyi hálózattal."

Miért kell erre olyan sokáig várni?

Amikor a háziorvosokat arról kérdezték, hogy miért nem használják gyakrabban az e-egészségügy szolgáltatásait, indokaik között szerepelt a megtérítés hiánya (79%); a nem megfelelõ számítástechnikai ismeretek (72%); a rendszerek átjárhatóságának hiánya (73%); és az e-mailen keresztül történõ orvos-beteg kommunikáció terén a titoktartásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozási keret hiánya (71%).

Az e-egészségügyi eszközök közé tartoznak az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek, az egészségügyi információcsere, a távegészségügy és a személyes egészségügyi dokumentációk.