Új hosszútávú finanszírozási forrásokat keres Európa: a biztosítókra is számítanak!
2014.03.31
Az Európai Bizottság múlt héten fogadott el egy intézkedéscsomagot, melynek célja a hosszú távú finanszírozás új módjainak ösztönzése, valamint Európa fenntartható gazdasági növekedéshez való visszatérésének támogatása. Jelentõs hosszú távú beruházásokra lesz szükség az Európa 2020 stratégia és a 2030-as éghajlat-változási és energetikai csomag keretében az infrastruktúra, az új technológiák és az innováció, a K+F és a humántõke terén. A 2020-ig tartó idõszakban a becslések szerint csupán az uniós közlekedési, energetikai és távközlési hálózatokba legalább ezer millilárd eurót kell befektetni.

A gazdasági és pénzügyi válság befolyásolta a pénzügyi szektor képességét a források reálgazdaságba irányítására, különösen a hosszú távú beruházások terén. Európában mindig is elsõsorban a bankok finanszírozták a reálgazdaságot (a finanszírozás kétharmada származik bankoktól, szemben az USA-val, ahol ez az arány egyharmad). A bankok hitelállomány-leépítése következtében minden gazdasági ágazat rendelkezésére kevesebb finanszírozás áll: 2013-ban például a holland és a görög kkv-k kevesebb, mint egyharmada, és a spanyol és az olasz kkv-k körülbelül fele kapta meg a teljes igényelt hitelösszeget.

Feltétlenül helyre kell állítani a fenntartható növekedés és beruházások feltételeit, és ez részben azzal jár, hogy új módokat kell találni a források hosszú távú beruházásokhoz tereléséhez.

Michel Barnier, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs biztos szerint: „Ambiciózusak voltunk a pénzügyi szabályozás terén, ami kedvezõ hatásokkal járt a pénzügyi stabilitás és a bizalom tekintetében. A gazdasági talpraállás erõsödésével ugyanilyen ambiciózusan kell támogatnunk a növekedést. Európában jelentõs hosszú távú finanszírozási szükséglet van a fenntartható növekedés – vagyis az olyan növekedés terén, ami növeli a versenyképességet és intelligens, fenntartható és inkluzív módon teremt munkahelyeket. Pénzügyi rendszerünknek vissza kell nyernie, illetve fokoznia kell képességét a reálgazdaság finanszírozására. Itt egyaránt gondolni kell a bankokra és az olyan intézményi befektetõkre, mint a biztosítók és a nyugdíjalapok. Ugyanakkor sokrétûbbé is kell tennünk a finanszírozási forrásokat Európában, és javítanunk kell az európai gazdaság gerincét képezõ kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését. Meg vagyok gyõzõdve róla: a ma elfogadott intézkedések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az európai tõkepiacok képesek legyenek finanszírozni hosszú távú szükségleteinket.” A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekkel kapcsolatban Barnier biztos hozzátette: „Minden európai társadalomnak szembe kell nézni a nyugdíjszolgáltatás kihívásával, miközben öregszik a népesség és a növekedés érdekében hosszú távú beruházásokra van szükség. A foglalkoztatói nyugdíjalapok e kettõs kihívás keresztmetszetében fekszenek. Több mint 2,5 billiárd EUR befektetést kezelnek hosszútávon, és 75 millió európai öregségi nyugdíja függ nagymértékben tõlük. A mai jogalkotási javaslat javítani fogja Európában az ilyen alapok irányítását és átláthatóságát, növelni fogja a pénzügyi stabilitást és elõmozdítja a több országot érintõ tevékenységeket annak érdekében, hogy továbbfejlessze a foglalkoztatói nyugdíjalapokat, mint kulcsfontosságú hosszú távú befektetõket.”

Olli Rehn, a gazdasági ügyekért, a monetáris politikáért és az euróért felelõs biztos azt mondta: „Jobban kell felhasználnunk az állami pénzeszközöket annak érdekében, hogy maximalizáljuk a produktív beruházások hatását a növekedésre és a munkahelyteremtésre. Ez azt jelenti, hogy szinergiákat kell létrehoznunk, és meg kell könnyítenünk a finanszírozáshoz való hozzáférést a kulcsfontosságú infrastruktúrák megújítása érdekében. Ebben a nemzeti és az uniós költségvetésnek, valamint a fejlesztési bankoknak és az exporthitel-ügynökségeknek egyaránt szerepe van. Ahhoz, hogy segítsük a kis- és középvállalkozásokat a beruházáshoz és terjeszkedéshez szükséges forrásokhoz jutásban, támogatnunk kell a kiváló minõségû értékpapírosítást, ezáltal segítve a kkv-kat abban, hogy könnyebben jussanak tõkepiaci finanszírozáshoz.”

Antonio Tajani alelnök és ipar- és vállalkozáspolitikai biztos hozzátette: „A ma bemutatott ambiciózus kezdeményezések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer hatékonyabban tudjon forrásokat juttatni a hosszú távú befektetésekhez, melyekre szükség van ahhoz, hogy Európa továbbra is a hosszú távú növekedés útján tudjon maradni. A pénzügyi válság befolyásolta a pénzügyi szektor azon képességét, hogy a forrásokat a reálgazdaságba irányítsa. A kkv-k különösen fontosak a fenntartható növekedéshez, ám továbbra is nehezen jutnak finanszírozáshoz, különösen a periferiális gazdaságokban. A ma bemutatott kezdeményezések arra irányulnak, hogy további forrásokat juttassanak a reálgazdasághoz, és van egy közös céljuk: az egységes piac fejlesztése a legjobb növekedési és versenyképességi feltételek megteremtése révén Európában.”

Fõszerepben a kkv-k

A hosszú távú finanszírozásról szóló közlemény olyan konkrét intézkedéseket mutat be, amelyeket a Bizottság az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásának javítása érdekében fog meghozni. Az egyik a foglalkoztatói nyugdíjalapokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára irányuló javaslat, melynek célja e fontos hosszú távú befektetõk fejlesztése az EU-ban, a másik a közösségi finanszírozásról szól, melynek célja alternatív finanszírozási lehetõségek felajánlása a kkv-k számára.

Az intézkedések hat fõ területhez sorolhatók:

1. A magán hosszú távú finanszírozási források mozgósítása: az intézkedések közé tartozik a bankok és biztosító társaságok prudenciális kerete részleteinek véglegesítése oly módon, hogy az elõsegítse a reálgazdaságba történõ hosszú távú beruházásokat, több személyes megtakarítás mozgósítása, lehetõségek keresése a megtakarítások határon átnyúló áramlásának ösztönzésére, valamint egy esetleges uniós megtakarítási számla elõnyei.
Ebben az összefüggésben a foglalkoztatói nyugdíjalapok új szabályairól szóló jogalkotási javaslat várhatóan hozzájárul majd a hosszú távú befektetések növekedéséhez.

2. A közfinanszírozás hatékonyabb kiaknázása: a nemzeti fejlesztési bankok tevékenységének támogatása és a jelenlegi nemzeti exporthitel rendszerek közötti jobb koordináció elõmozdítása. Mindkét intézménytípus fontos szerepet játszik a hosszú távú finanszírozásban.

3. Az európai tõkepiacok fejlesztése: a vállalati kötvények likvid és átlátható másodlagos piacának megteremtése révén a kkv-k tõkepiacokhoz és nagyobb közös befektetési alapokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, az értékpapírosítási piacok újjáélesztése a kockázatok és az ilyen termékeke eltérõ jellegének megfelelõ figyelembevétele mellett, valamint a fedezett kötvények és a zártkörû kibocsátások uniós környezetének javítása.

4. A kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása: a kkv-król szóló hitelinformációk fejlesztése, a bankok és a kkv-k közötti párbeszéd újraindítása, és a kkv-k tõkepiacokhoz való hozzáférésének segítésével kapcsolatos bevált módszerek értékelése. A projektekkel kapcsolatos tudatosság növelése és a velük kapcsolatos tájékoztatás kulcsfontosságú elemei a közösségi finanszírozásról szóló közleménynek. Ehhez a Bizottság az iparági bevált módszerek támogatását, a tudatosság növelését és egy minõségi védjegy fejlesztésének megkönnyítését; a nemzeti jogi keretek és a közösségi finanszírozás piacai fejlõdésének közelebbi figyelemmel kísérését; valamint bármely további uniós intézkedés szükségességének rendszeres értékelését javasolja. A cél azon problémák meghatározása, melyeket kezelni kell a közösségi finanszírozás növekedésének támogatása érdekében.

5. Magánfinanszírozás vonzása az infrastruktúrához az Európa 2020 stratégia megvalósítása érdekében: az infrastrukturális beruházási tervekkel kapcsolatos tájékoztatás jobb elérhetõsége és az infrastrukturális kölcsönökre vonatkozó hitelstatisztikák javítása.

6. A fenntartható finanszírozás szélesebb kereteinek fejlesztése: a hosszú távú finanszírozást érintõ vállalatirányítási szabályozás fejlesztése, például a részvényesek szerepe, a munkavállalói tulajdon, a vállalatirányítási jelentések, valamint a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási kérdések tekintetében.