Bár a banki hitelezés drasztikusan visszaesett a 2008-as pénzügyi válság hatására Magyarországon is, a hitellel rendelkezõk aránya nem csökkent az elmúlt három évben, sõt a régió országai közül még mindig a legmagasabb szinten áll.

A magas hazai adat azért is meglepõ, mert az MNB adatai alapján 2009 eleje óta csökken a lakossági hitelállomány, tehát azóta a lakosság nettó hitel visszafizetõvé vált. A GfK Fogyasztói Bizalmi Index felmérés hitelfelvételi hajlandóságot mérõ kérdésére a válság elõtti közel 10 százalékhoz képest most csak minden ötvenedik magyar válaszol igennel, illetve közel 70 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt, amit 5 évvel ezelõtt még alig fele annyian gondoltak hasonlóan.

A felmérés rávilágít egy másik érdekes folyamatra is: kevesebben vásárolnának hitelbõl, mint korábban, de a megtakarítások vásárlásra való felélését is kisebb arányban tervezik az emberek. Ennek ellenére a megtakarítással rendelkezõk arányának emelkedése átmenetinek bizonyult, és a 2009-es átmeneti csúcs után folyamatos csökkenéssel 18 százalékos mélypontot ért el.

A megkérdezettek 94 százaléka fontosnak tartja, hogy tartalékoljon idõskorára. A megtakarítási célok között is kiemelt helyen szerepel a nyugdíjas évekre való takarékoskodás, mégis csak a lakosság alig ötöde képes megtakarítani.

„A pénzügyi válság hatására az öngondoskodás, a hosszú távra való tervezés foglalkoztatja az embereket, mégis a váratlan kiadásokra való takarékoskodás a legfõbb cél” – mondta Dunai Albert, a GfK Hungária szektormenedzsere.

A közép-európai államok mindegyikében jóval magasabb arányban rendelkeznek életbiztosításokkal, mint Magyarországon, és a megtakarítással rendelkezõk aránya alapján is a mezõny második felében helyezkedünk el.