Átalakulás elõtt áll Európa és a világgazdaság

A Saxo Bank közzétette idei második, a makrogazdasági környezet, a pénz- és árupiacok állapotát és várható alakulását elemzõ negyedéves globális kitekintését. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezetõ közgazdásza szerint az Európai Unióban sorsdöntõ változásokat indíthatnak el az európai parlamenti választások: az euro-szkeptikus képviselõk nagy eséllyel többségbe kerülnek, így Brüsszelen egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy szembenézzen az unió és a közös valuta mélyen gyökerezõ problémáival. Ennél is komolyabb következményekkel járhat azonban az unió teljesítményét meghatározó német gazdaság recesszió-közeli állapota, valamint a kontinens energiafüggõsége, amely az ukrajnai orosz beavatkozás kapcsán újra reflektorfénybe került. Brüsszel lehetõséget kap arra, hogy visszatérjen a való világba és alaposan átgondolja a helyzetet, de félõ, hogy nem használja ki – állítja a szakértõ.

Európai kitekintés: nehéz idõk jönnek

Miközben számos területen a fellendülés jeleit véljük felfedezni, a kontinens országait továbbra is jelentõsen próbára teszi az európai gazdasági helyzet. A második negyedévben az Európai Központi Bankot a növekedés hiánya és a defláció várhatóan nyílt mennyiségi lazításra és további rendhagyó intézkedésekre kényszeríti.

Európa a hetvenes évek óta eltelt idõszak legnagyobb választási kihívásával néz szembe: az európai politika és az európai valóság között soha nem látott szakadék húzódik. A szavazók és az EU-párti politikusok egyre kevésbé találnak közös nevezõt, így a májusi uniós parlamenti választások után az euro-szkeptikus pártok képviselõi alkothatják majd a legnagyobb parlamenti csoportot. Az, hogy Brüsszel hallgat-e a szavazókra, döntõ hatással lehet a haldokló félben lévõ európai kísérlet kimenetelére – bár a jelenlegi politikai erõviszonyok nem borulnak fel egyik napról a másikra.

A gazdasági kilátások javulni látszanak Spanyolország, Portugália és Görögország számára, valójában azonban mindössze arról van szó, hogy a Mediterrán-térségi klub problémái Franciaországba, majd Németországba húzódnak át – az utóbbi év végére közel kerül a recesszióhoz. Mind a francia, mind a német gazdaság megsínyli az exportbevételek csökkenését, amint a lassuló ázsiai gazdaságokban csökken a luxuscikkek kereslete.

„Ami a politikát illeti, az uniós tagországok a válság utóbbi éveiben meglepõen szolidárisak voltak egymással, a választók viszont egyre nyugtalanabbak, és ez egyértelmûen az euro-szkeptikusok malmára hajtja a vizet. Mindezt a jelenlegi vezetõk nem hagyhatják figyelmen kívül” – hangsúlyozta Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezetõ közgazdásza. – „Emellett fennáll az örök probléma: az uniónak soha nem voltak, és most sincsenek meg a hosszú távú stabil mûködéshez szükséges gazdasági alapjai. 2014-ben, miközben az uniós önteltség a tetõfokára hág, a „való világban”, a tömegek és a politika szintjén érezhetõen megindul az átrendezõdés.”

Globális kitekintés: a változás ideje

A Törékeny Ötök (Dél-Afrika, Brazília, India, Indonézia és Törökország) Argentínával, Oroszországgal és Chilével kiegészülve a Törékeny Nyolcakká alakultak. Az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed politikája, a mennyiségi lazítás fokozatos visszafogása ugyanis nemzeti valutáik sorozatos gyengítésére, közben pedig szigorúbb pénzügypolitikára kényszeríti õket. Mindez fékezi a növekedést, de segíti az elmúlt években felhalmozódott problémák korrigálását és a gazdasági egyensúly helyreállítását. A változás ideje tehát alapvetõen pozitív fejleményekre utal; a probléma csak az, hogy túl sok ország igyekszik egyszerre ugyanazzal a módszerrel, a valuta leértékelésével és ezen keresztül az export ösztönzésével egyenesbe jönni. Ez pedig a korábbi túlhitelezések miatt gyengíti a növekedést, és késõbb még visszatérõ szerkezeti problémákat okozhat.

„Az utóbbi idõben a gazdaságok minden erejükkel a világ, a bankok és a politikai rendszer megmentésére koncentráltak; jócskán háttérbe szorult szinte minden olyan befektetés, amely az emberekkel, az oktatással, az infrastruktúrával, az innovációval és a technológiával kapcsolatos” – állítja Jakobsen. – „Valószínûleg nem az idei európai parlamenti választások döntik el végleg az unió sorsát, de nagyon nem mindegy, hogy a politikai döntéshozók, szakpolitikusok, illetve maguk az uniós struktúrák és nemzeti államapparátusok hogyan reagálnak a globális növekedés lassulására és a kialakulóban lévõ új világgazdasági egyensúlyra.”

Milyen hatással lesz mindez a befektetésekre?

Egyedül az államkötvények piaca az, amely 2014 elsõ negyedévében jobban állt, mint ami 2015 elsõ negyedévére várható, elsõsorban a gazdasági egyensúly helyreállítására tett erõfeszítések költsége és a termelékenység csökkenése miatt. A devizapiaci várakozások szerint az euró árfolyama az amerikai dollárhoz képest 1,400-1,405 között tetõzik, majd az 1,250-es szintre süllyed – az Európai Központi Bank idén nyáron már nagy eséllyel jelent be a defláció kezelését célzó intézkedéseket. A japán jen dollárhoz viszonyított várható árfolyama 95 lesz; az árazással a piac nagyrészt a most bevezetett forgalmiadó-emelésre, illetve a japán gazdaságpolitika kudarcának elsõ jeleire reagál. A „Törékeny Nyolcak” nemzeti valutái további 5 százalékkal gyengülnek. Az árupiacokon a reálkamatok esése miatt jó második negyedévre számíthatunk. A mostani felívelés 2015 elsõ félévére megtörik, de 2014 harmadik negyedévében még jó hozamokat ígér. A részvénypiac az egyetlen terület, amelyre a jelenlegi átmeneti gazdasági ciklus nem volt negatív hatással. Egyelõre a részvénypiaci helyzet is biztató. Az S&P 500 részvényindex várhatóan 1900-1950 között éri el tetõpontját; ezután 30 százalékos korrekció következik.