Az Aegon Magyarország tavaly novemberben online kérdõív segítségével mérte fel a lakosság vagyonvédelemmel – ezen belül is fõképp a lakásvédelemmel kapcsolatos félelmeit. A kérdõívet mintegy 18 ezren töltötték ki. A Nagy Lakásteszt eredményei alapján a lakosság közel 86%-a közvetve vagy közvetlenül már élt át valamilyen lakáskárt. Ezért az emberek valós veszélyként tekintenek a lakásukat érõ veszélyekre, hiszen többségüknek ingatlanuk a legnagyobb vagyoni értékük. Leginkább a tûztõl és a betöréstõl félnek az emberek. Ez a két lakást érintõ kár, amely ugyan – darabszámát tekintve - az Aegon Magyarország adatai alapján a károk viszonylag kisebb részét, mintegy 6%-át teszik ki, de az okozott kár nagyságát tekintve már az összes kárkifizetés negyedét adják.

Sok gondot okoznak az ingatlanok tulajdonosainak a meteorológia károk, ezek közül is a viharkárok, de nagy rombolást okoz a figyelmetlenség is: felügyelet nélkül hagyott gyertya, karácsonyfa izzó, vagy a konnektorba bedugva felejtett vasaló.

Az Aegon Magyarország tapasztalatai szerint a károk 75%-a megelõzhetõ lenne. „Piacvezetõ lakásbiztosítóként, 60 év tapasztalatával és közel másfél millió ügyféllel azt gondoljuk, hitelesen képviselhetjük a kármegelõzést a nyilvánosság elõtt” – mondta el Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. „A kármegelõzésben azonban rajtunk kívül más szervezeteknél is vannak fontos és hasznos információk, ezért kértünk fel az Országos Kármegelõzési Programhoz olyan partnereket, akik hitelesen és szintén nagy tapasztalattal tudnak beszélni a megelõzés fontosságáról.”

Az Aegon Országos Kármegelõzési Programja 2013-ban az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács, az Országos Polgárõr Szövetség együttmûködésével indult útjára. A program célja a kármegelõzést segítõ információk minél szélesebb körû terjesztése a lakossági kármegelõzés érdekében.

A résztvevõk online felületeken, így a www.karmegelozes.hu honlapon folyamatosan fejlesztik a megjelenõ tartalmakat, összegyûjtik és feldolgozzák azokat az információkat, amelyek a szervezeteknél külön-külön rendelkezésre állnak, és amelyek együttesen érdemi információs bázist nyújthatnak a hazai lakosságnak a kármegelõzésben. Az oldalon összegyûlt tartalmakra a jövõben olyan szolgáltatások is épülnek, amelyek személyre, területre szabottan tudják azonnali információkkal ellátni az érdeklõdõket.

Tavaly év végén a program résztvevõi a polgárõrség és az ORFK munkatársainak segítségével közvetlenül is tájékoztatták a lakosságot a karácsonyi, ünnepi idõszak veszélyeirõl.

Papp Károly r. altábornagy, országos rendõrfõkapitány a programról tartott sajtótájékoztatón kiemelte, a lakásbetörés a lakosságot legjobban irritáló bûncselekménytípus. A rendõrség statisztikái szerint az elmúlt öt évben a lakásbetörések száma évente 19 300 és 23 500 között változott. A legtöbb lakásbetörést a fõvárosban és Pest megyében, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében követik el. Az utóbbi években változott a bûnelkövetés módja is, leginkább az ún utazó bûnözés jellemzõ, amikor az ország különbözõ pontjairól érkeznek a bûnelkövetés helyszínére az elkövetõk, akik elsõsorban a nehezen azonosítható értéktárgyakat (pl.: készpénz, ékszerek, stb.) tulajdonítják el. „A bûncselekmények felderítése mellett a rendõrség kiemelten fontos feladata a bûncselekmények megelõzése is” – mondta Papp Károly. „Minden eszközzel segítenünk kell a lakosságot, hogy elkerüljék az áldozattá válást. Ezért is csatlakoztunk örömmel az Országos Kármegelõzési Programhoz, hiszen a résztvevõ szervezeteknek ugyanaz a céljuk.”

Hatala József, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács elnöke fontos célként említette a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelését. Ennek egyik eszköze a különbözõ lakossági fórumokon való részvétel, ahol a bûnmegelõzésben résztvevõk közvetlenül a helyi lakosok panaszaival tudnak foglalkozni. Ugyanakkor igyekeznek jobban megismerni a bûnelkövetõk módszereit is, ez szintén fontos része a bûnmegelõzésnek. „A Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács égisze alatt hamarosan lezárul az Országos Kriminológiai Intézettel és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság közremûködésével lebonyolított kutatás, ami az épületek betörési kockázatát vizsgálta elkövetõi szemszögbõl. Az eredmények elemzése után sok hasznos információhoz jutunk majd a vagyonbiztonsággal, kármegelõzéssel kapcsolatban” – mondta Hatala József a sajtótájékoztatón.
Dr. Túrós András, a Polgárõr Szövetség elnöke szerint a polgárõrség elsõsorban a vagyon elleni bûncselekmények megelõzésére koncentrál, különös tekintettel az idõs emberek tulajdonának megvédésére. „Idén is több kiemelt programot tervezünk a bûnmegelõzés terén. Fokozottan figyelünk a külterületek biztonságára, és folytatjuk a Tiszteletet az Éveknek, biztonságot az idõseknek programunkat is, amellyel az idõs, egyedülálló emberek kiszolgáltatottságán próbálunk segíteni” – mondta el az elnök.

„Az elmúlt évben Magyarországon is gyakoriak voltak a földmozgások. Ezek jelentõs kárt nem okoztak ugyan, de a megelõzésben nagyon fontos szerep jut a geofizikai kutatásoknak. Vizsgálják azokat a tektonikai szerkezeteket, amelyekhez esetleges földmozgások köthetõk, de fontos szerepe van az úgynevezett makroszeizmikus adatgyûjtésnek és adatelemzésnek is a földrengés-veszélyetetettség meghatározásában. Nem mindegy ugyanis, hogy az ingatlan milyen talajra épül és milyen technikával, mert a földrengés erõssége mellett ez határozza meg az várható károk mértékét is” – mondta Wesztergom Viktor, az MTA Geodéziai és Geofizikai Intézetének igazgatója.

Az Aegon Magyarország tavaly közel 100 millió forintot fizetett ki földrengés károkkal kapcsolatban. A bejelentések fõként Pest, Nógrád, Fejér és Komárom-Esztergom megyékbõl érkeztek. Az idei január 19-i földrengés közel 80 milliós kárt okozott az Aegon ügyfeleinek. – mondta el Szombat Tamás.

A stratégiai együttmûködés keretében a partnerek idén elsõsorban a lakossági vagyonvédelemre koncentrálnak. Országosan több városban tartanak lakossági fórumokat, ahol tanácsot adnak az ingatlanok védelmével kapcsolatos kérdésekrõl, de folytatódik a médiakommunikációs kampány is.