A vezérigazgató szerint 2010-nél kedvezõbb gazdasági környezetben lát majd munkához az új kormány. A K&H elemzõi 2 százalékos bõvüléssel számolnak az idén, de mivel a szomszédos országokban 3 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, fontosnak nevezte, hogy a magyar növekedés robusztusabbá váljon.

Az is kedvezõ a vezérigazgató szerint, hogy a nyilatkozatok alapján a következõ Orbán-kormány is tartja magát a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányhoz, és elkötelezett a foglalkoztatás bõvítésében, ami a lakossági jövedelmek, valamint a fogyasztás bõvülését eredményezheti. Hendrik Scheerlinck hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az elért eredmények tükrében Magyarország a hitelminõsítõktõl visszakapja a befektetésre ajánlott minõsítést.

Ezzel együtt a vezérigazgató szerint számos negatív jelenséget is lehet tapasztalni a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplõinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt. A kedvezõtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá.

Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tõkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék legyen - mutatott rá a vezérigazgató.

Hendrik Scheerlinck kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja kétségtelenül lendítõen hatott a vállalati hitelezés beindítására, a vállalati beruházások bõvítésére. A K&H Bank a jegybanki hitelprogram elsõ fázisába és a második fázisába is aktívan bekapcsolódott, eddig a két szakaszban együttesen mintegy 100 milliárd forint hitelre kötött szerzõdést, ezzel a két szakaszban biztosított hitelállományból a K&H együttesen 15 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak.

Hendrik Scheerlinck rámutatott: az egész magyarországi bankszektor hitelezésének jót tenne, ha ismét erõre kapna a lakosságnak nyújtott jelzáloghitelezés. Egy olyan nagyságú és lélekszámú országban, mint Magyarország, éves szinten mintegy 400-600 milliárd forintos kereslettel lehetne számolni a lakossági jelzáloghiteleket tekintve, ezzel szemben 2013-ban csupán 250 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettek fel a magyar háztartások, ez túl alacsony a potenciális lehetõségekhez képest.

A megelõzõ években a magyar jelzálogkölcsön-felvevõk egy jó része "megégette magát" a devizaalapú jelzáloghitelekkel, ezért nagyon fontos, hogy a kormány olyan megoldással próbáljon elõjönni a még bajban lévõ devizaadósok megsegítésére, amely az államnak, a lakosságnak és nem utolsó sorban a bankoknak is elfogadható - mondta. Így a megoldási módnak nem szabad esetleg arra ösztönöznie a devizaadósokat, hogy ne fizessék a fennálló tartozásaikat, mert a nem teljesítõ, vagy köznapi nevén a bedõlt devizakölcsönök így is nagy gondot jelentenek a hazai bankrendszer számára, jelentõsen rontják a bankok mutatóit - mutatott rá Hendrik Scheerlinck.

A vezérigazgató elmondta: arra számítanak a bank elemzõi, hogy áprilisban még egyszer kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ezzel az alapkamat 2,5 százalékra csökkenne, de utána egy hosszabb idõszakig tartja majd az alapkamatot a monetáris döntéshozó testület, és az is elõfordulhat, hogy még az idén a negyedik negyedévben már sor kerül az alapkamat emelésére.

A vezérigazgató leszögezte: bár idõrõl-idõre felröppen a hír, hogy egyik vagy másik bank kivonulhat Magyarországról, a K&H anyabankjánál, a KBC-nél ez "fel sem merül, hosszútávon elkötelezett a magyar bankpiac iránt". Elmondta: a KBC annak idején mind a szövetségi belga kormánytól, mind a flamand tartományi kormánytól tõkekölcsönt kapott, ezek a hitelek javították a KBC tõke- illetve pénzügyi helyzetét, de a belga kormánynak errõl a támogatásról el kellett számolnia az Európai Bizottsággal. A KBC-nek pénzügyi tervet kellett bemutatnia, ennek részeként a belga bank úgy értékelte, hogy eladja oroszországi, lengyelországi érdekeltségeit, s megválik szerbiai és szlovákiai egyes leánycégeitõl is.

Hendrik Scheerlinck nyomatékosította: 2013-ban a KBC vezetése újfent megerõsítette, hogy Belgiumot, Csehországot, Magyarországot, Szlovákiát és Bulgáriát a bankcsoport kiemelt piacának minõsíti. A K&H a magyar piac második legnagyobb bankcsoportja, a bank és biztosítás, mint követendõ stratégia révén stabil piaci részesedéssel rendelkezik a hitelezés, a megtakarítások és a biztosítások piacán.