Mit tanultak a biztosítók a lázongásokból?
2011.08.22
Sokat tanultak a kockázatkezelõk az Anglia több részén végigsöprõ lázadásokból, és fosztogatásokból, ugyanakkor a biztosítók körében aggályok merültek fel, hogy az eseményeket egyként, vagy több különálló eseményként kezeljék-e.

Kockázati vezetõk tanultak megosztására zavargások és fosztogatások számos részén, míg Angliában egyetlen esemény vs több rendezvény biztosítás aggályok elkezdtek fel.

A londoni székhelyû, biztosítási és kockázatkezelési szakértõk szövetsége (AIRMIC) nemrégiben olyan online adatbázist hozott létre a kockázatkezelõk számára, amely minden hasznos információt összegyûjt a hónap elején Londonon, és több más városban – többek között Birminghamen és Manchesteren – végigsöprõ lázongásokkal kapcsolatban. Ezen kívül az AIRMIC aktív segítséget igyekezett nyújtani a kiskereskedõk számára is, akiket szintén jelentõs károk értek a zavargások során.

Az augusztus 6-án, Tottenham-ben elkezdõdött erõszakos események nyomán számot üzletet kifosztottak, nem csak Észak-Londonban, de számos másik városban is.

A brit biztosítótársaságok szövetsége (ABI) megduplázva eredeti becslését, 200 millió fontban határozta meg az üzletekben és a lakásokban okozott károkat, az iparágat sújtó teljes költség azonban várhatóan ennél is nagyobb lesz.

John Windsor, az AIRMIC kiskereskedelmi érdekcsoportjának elnöke szerint a támadások középpontjában egyértelmûen a kiskereskedelmi egységek álltak. „Hasznos tanulság volt számunkra, hogy különbözõ területek csoportvezetõi mellé helyetteseket kell kirendelni, hogy a normál munkamenet fenntartása ne jelentsen óriási terhet számukra” – közölte Windsor.

A zavargások okozta károkról szóló 1886-os jogszabály szerint a biztosítók és a biztosítottak is benyújthatnak kárpótlási igénylést a rendõrség ellen, amiért annak nem sikerült fenntartania a rendet. Windsor szerint ezzel a legtöbb kiskereskedõ élni is fog, és kárigényüket biztosítójuk, illetve a rendõrséggel szemben be fogják nyújtani. Ugyanezen törvény azt is kimondja, hogy a nem biztosított vállalatok vagy magánszemélyek is kárigényt nyújtsanak be a rendõrséggel szemben. Erre általában 14 napos határidõ áll rendelkezésre, de ezt ebben az esetben 42 napra hosszabbította meg a kormány múlt héten.

A biztosítások többségénél általában hét napos bejelentési kötelezettség áll fenn, azonban a Zurich Financial Services Group Ltd. múlt héten bejelentette, hogy kötvénytulajdonosai számára 30 naposra meghosszabbította a bejelentési határidõt.

Windsor szerint a kormány nyilván jól döntött, amikor 42 naposra meghosszabbította a benyújtási határidõt, azonban még ez is kevés lesz egy ilyen komplexitású kárigény bejelentéséhez. Véleménye szerint a benyújtott követelések puszta mennyisége miatt jelentõsen elnyújthatja a feldolgozásukat.

Az AIRMIC vezérigazgatója, John Hurrell szerint a biztosítók jól reagáltak a zavargások által okozott veszteségek miatt aggodalmuknak hangot adó ügyfelek problémáira.

Ami jelenleg még nem eldöntött kérdés, hogy a fosztogatásokat egy, vagy több eseményként kell-e kezelniük a biztosítóknak. Valószínû, hogy mindezt eseti elbírálás alapján fogják eldönteni a biztosítók.

A vagyonbiztosítások esetében elfordulnak olyan szerzõdések, melyek 72 órás záradékot jelölnek ki, vagyis az ez idõszak alatt bekövetkezett veszteségeket egy eseményként kell kezelni. Elõfordulnak olyan szerzõdések is, melyek a szokásos üzleti tevékenység megszakítása miatt felmerülõ költségeket térítik meg abban az esetben is, ha a veszély, amely miatt meg kellett szakítani a tevékenységet, nem következett be, de bizonyíthatóan küszöbön állt. A bizonyítás terhe természetesen a biztosítottra vonatkozik. Ezért van különös jelentõsége az adatbázisban összefoglal információknak – közölte az AIRMIC vezérigazgatója.

Megkönnyíti az ügyfelek dolgát az is, ha külön számlán vezetik a vagyonvédelemmel kapcsolatban felmerült költségeket, amely így könnyebben bizonyítható a biztosító elõtt – fogalmazott Hurrel. Szintén fontos kérdéseket vet fel az úgynevezett kárigény benyújtási asszisztencia, amely azon költségek fedezetére is kiterjed, amely a kárigény szakszerû bejelentéséhez igénybe vett tanácsadás kapcsán merült fel.

Rengeteg biztosító múlt héten még nem tudta megbecsülni, hogy mekkora kára keletkezett a lázadások kapcsán, elsõsorban az üzemszünet biztosítások (business interruption) körüli bizonytalanságok miatt.

Az AXA brit leányvállalatának szóvivõje elmondta: több, mint 200 kárigényt nyújtottak be a zavargások óta, amely azonban várhatóan még nõni fog.
A londoni székhelyû Aviva nyilatkozatában szintén elmondta, hogy a hozzá benyújtott kárigények nagy része szintén kiskereskedõktõl származott. A szintén brit RSA Insurance Group korainak nevezte a kárigények megbecslését. Az RSA biztosítja többek között a Sony Londontól északra található elosztó központját is, amely leégett a zavargások során.

David Cameron miniszterelnök múlt heti bejelentése szerint a kifosztott üzletek támogatására a kormány azt tervezi, hogy hosszabb határidõt hagy nekik az adók befizetésére. Az adóhatóság azt ígérte, megoldást dolgoznak ki az olyan esetekre is, amikor az adózás tárgya tönkrement vagy eltûnt.