A magánnyugdíjpénztári reálhozamok és tagdíj-kiegészítések jóváírásával a lakosság jelentõs részéhez idén augusztus végéig egyszeri bevétel érkezik. Ennek kapcsán a Budapest Bank-csoport felmérést végzett az állami nyugdíjrendszerbe visszalépõ, átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapó volt nyugdíjpénztár-tagok körében azt vizsgálva, milyen célra kívánják felhasználni a háztartások az egyszeri összeget. A kutatás során kiemelt hangsúlyt kaptak a reálhozamot részben vagy egészben megtakarítani szándékozók céljai.

A reálhozam 17%-a kerül vissza nyugdíjcélú megtakarításokba

A kutatásban résztvevõk 5%-a nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87%-uk „kézhez kapja” (azaz bankszámlára vagy lakcímére kérte) a reálhozamot, 8%-uk pedig nem nyilatkozott errõl az összegrõl. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint.

A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3%-a Nyugdíj-elõtakarékossági Számlájára, 14%-a pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.

Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18% azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.

A többség tartalékol

A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevõk nagyobb része (58%)[1]részben vagy egészben félreteszi a reálhozamot. Õk átlagosan 250 ezer forint visszatérítéssel számolnak, amelybõl közel 195 ezer forintot kívánnak félretenni.

A megtakarítók körében a cél elsõsorban a biztonsági tartalék képzése (56%) és mindössze a megkérdezettek 28%-a jelölte meg a tartalékolás céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát (a válaszadás során több cél is megjelölhetõ volt).

Még mindig csak rövid távra tervezünk

Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25%) számol hosszú távú megtakarítással, 37%-uk egy éven belüli idõszakra tervezi befektetni az összeget.

A reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetõségek közül elsõ két helyen a folyószámlát (35%) és a lekötött betétet (43%) jelölték meg, mint szóba jövõ megtakarítási formát (a válaszadás során több lehetõség is megjelölhetõ volt). A megkérdezettek csupán 5%-a nyilatkozott korábban arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik megkérdezett (25%), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes pénztári lehetõséget is számba vette.

A megkérdezettek 57%-a körében az elsõ szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelõnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák — a Tartós Befektetési Szerzõdés (TBSZ) és a Nyugdíjelõtakarékossági Számla (NYESZ) — mindössze a válaszadók 4-6%-a számára merült fel alternatívaként.

„A kutatás eredményei azt jelzik számunkra, hogy még az átlagosnál magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezõk sem feltétlenül ismerik az igényeikre legelõnyösebb választ adó befektetési lehetõségeket. Bõven van még mit fejlõdni tehát ezen a téren. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelõ továbbra is kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy felhívja az ügyfelek figyelmét az öngondoskodás fontosságára, különös tekintettel a rendszeres megtakarításokra, hiszen ki-ki ezzel biztosíthatja, hogy a nyugdíjba vonulás után vagy váratlan élethelyzetekben se kelljen feladni megszokott életszínvonalát. Célunk továbbra is az, hogy ügyfeleink egyéni életcéljainak, eltérõ kockázatvállalási hajlandóságának megfelelõ, változatos megtakarítási lehetõségeket kínáljunk” — mondta el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelõ vezérigazgató-helyettese.

A Budapest Bank a rövid és hosszú távú megtakarítások és befektetések terén egyaránt széleskörû szolgáltatási palettával áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek a konstrukciók kitûnõen kiegészíthetik egymást akár az adóoptimalizálás tekintetében, akár azért, mert az idõhorizontjuk különbözõ. A banknál igénybe vehetõ TBSZ (betéti és értékpapír formában), NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, befektetési alapok és rendszeres megtakarítási program egyaránt.

A rendszeres (havi) megtakarítások a pénzintézetnél betéti és értékpapír formában is kezelhetõk, a megtakarítási számlákra a folyószámlákról havonta átvezethetõ az ügyfél által igényelt összeg.

A Lépésrõl-lépésre nevû szolgáltatás azt teszi lehetõvé, hogy a rendszeres megtakarításunk havonta automatikusan egy kiválasztott befektetési alapba kerüljön. A szolgáltatás rugalmas, hiszen a befektetés vagy megtakarítás idõpontját, összegét és a befektetési alapot ki-ki igényei szerint, szabadon határozhatja meg.