A mai negyvenes-ötvenes korosztály bevállalósabb pandémia idején a mostani húszas-harmincasoknál, ha külföldi munkalehetőségről van szó. A koronavírus megmutatta, hogy hasznos több lábon állni és képezni magunkat, ugyanakkor a járvány hatására nem kezdett nagy pályaorientációs vagy karrier újratervezésbe az Y és Z generáció sem. Többek között ezekre világított rá az Allianz Hungária Zrt. „Generációról generációra” néven indított, össztársadalmi kutatás-sorozatának első, nem reprezentatív felmérése. Pályaválasztás előtt álló fiatalok és évek, évtizedek munkatapasztalatával rendelkezők véleményére egyaránt kíváncsi volt a vállalat: hogyan élik meg a járványhelyzet karrierükre gyakorolt hatását az egyes korosztályok tagjai.
Mi leszel, ha nagy leszel? Az vagy, aki mindig is lenni akartál? Infantilisnak tűnő kérdések, amelyek azonban sajnos új értelmet nyertek napjainkban. Az elmúlt közel egy esztendő ugyanis sokunkat tett próbára – a megélhetésünk szempontjából is. A koronavírus megmutatta, hogy a ma pályát választó fiataloknak még alaposabban át kell gondolniuk, hogy milyen szektorban helyezkednek el, az idősebb generációk tagjai közül pedig sokaknak át kellett értékelniük azt, hogy valóban a megfelelő helyen dolgoznak-e, hiszen korábban bombabiztos megélhetést nyújtó szakmák kerültek vészhelyzetbe, míg más, korábban alacsonyabb presztízzsel bíró foglalkozások értékelődtek fel. Nézzük, hogy valóban így van-e!
Nem árt több lábon állni
Az összkép azt mutatja, hogy a kitöltők 63,8 százaléka esetében szerencsére nem történt változás amunkavállalói státuszban az elmúlt egy esztendő során, azonban sajnálatos módon 9,2 százalékuk elveszítette az állását, 8,3 százalékuknak pedig munkahelyet kellett váltaniuk, a többi kitöltő még tanul. Ha azt vizsgáljuk, hogy ez az arány az egyes korosztályok tekintetében miként alakult, azt látjuk, hogy a legtöbben (38,7 százalék) az Y generáció tagjai közül veszítették el a munkájukat, a Z generáció 35,5 százalékkal második és az X generáció 25,8 százalékkal a harmadik. A munkahelyet váltók aránya egyébként az Y generáció körében volt a legnagyobb 46,4 százalékkal, őket követi az X generáció 28,6 százalékkal végül a legfiatalabb korosztály 21,4 százalékkal. Az átképzésekkel kapcsolatos kérdésnél az összes kitöltő több, mint harmada vallotta azt, hogy ugyan nem veszítette el a munkáját, de a pandémia hatására rájött, hogy nem árt több lábon állni.
Nem jellemző az újratervezés
A kérdőívet kitöltő fiatalabb korosztályok közül a húszas-harmincas éveikben járók 72,7 százaléka már dolgozik, 9,8 százalék a koronavírus hatására változtatott azon tervein, hogy milyen területen szeretne továbbtanulni vagy elhelyezkedni, míg 17,5 százalék maradt az eredeti elképzelésénél. Ezzel szemben a Z generáció tagjainál, akik jelenleg maximum 24 évesek, már magasabb azok aránya, akik változtattak véleményükön: 26,4 százalékuk esetében történt újratervezés, viszont legtöbben közülük (48,11 százalék) maradtak korábbi terveiknél, 25,5 százalékuk pedig már dolgozik.
Menni vagy maradni pandémia idején?
A külföldi tanulás, munkavállalás kapcsán nem meglepetés, hogy a Z generáció tagjai gondolkodás nélkül szednék a sátorfájukat egy jó lehetőség esetén: 41,2 százalékkal ez a korosztály került a dobogó legfelső fokára. Utánuk meglepő módon a jelenleg negyvenes-ötvenes éveiket taposó X generáció tagjai következnek 39 százalékkal, a náluk fiatalabb Y generáció tagjai közül csak 17,7 százalék vélekedik így. Papírforma szerint a legifjabbak gondolkodtak már korábban is abban, hogy külföldön képezzék magukat tovább, de a koronavírus miatt most óvatosabbá váltak, és egyelőre biztosan maradnak itthon. Ők a kitöltők felénél is többet tettek ki 51 százalékkal. Érdekes módon az Y generáció tagjai vallották legnagyobb számban azt, hogy soha nem gondolkodtak a más országban való tanulásban, munkában, és ezután sem fognak: 48 százalékkal ők kattintottak legtöbben erre a válaszlehetőségre, míg az X generáció tagjai közül 29,5 százalék, míg a legfiatalabbak közül 15 százalék felelt így. Ennél a válasznál volt a legmagasabb a „Baby boomer” korosztály válaszadási hajlandósága, ami szintén nem okozott meglepetést, valószínűleg ők már nehezebben kezdenének új életet idegen országban. Egyébként összességében egy hajszálnyival többen voltak azok, akik eddig se terveztek külföldi lehetőséggel és a jelenlegi helyzet sem változtatta meg a témához kapcsolódó hozzáállásukat: kortól függetlenül a kitöltők 43,2 százaléka kattintott erre a válaszra, míg 41,7 százalék vallotta azt, hogy a remek lehetőséget el kell fogadni, hiszen a megfelelő szabályok, óvintézkedések betartásával lehet új életet kezdeni most is egy másik országban.
Mi legyek, ha nagy leszek?
Az Allianz arra is kíváncsi volt, hogyan változott a kutatásban résztvevők egyes foglalkozásokról alkotott véleménye a koronavírus hatására. A legmeglepőbb eredmény, hogy a kitöltők 45,4 százaléka szerint bő egy évvel ezelőtt a gazdasági szolgáltatásokban volt igazán jövedelmező elhelyezkedni (közlekedés, távközlés, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatás, turizmus), míg arra a kérdésre válaszként, hogy melyik szektorban éri majd meg a jövőben dolgozni, ez az ágazat már csak a 4. helyen jelent meg 10,7 százalékkal. A kitöltők többsége egyetértett abban, hogy gyorsan változó világunkhoz alkalmazkodva könnyen lehet, hogy valami teljesen új ágazat fejlődik ki, amelyben aztán megéri majd dolgozni. A kutatás-fejlesztés-innováció területe viszont mindkét esetben a dobogó második fokán végzett, míg az ipar, a mezőgazdaság és a társadalmi szolgáltatások – oktatás, kultúra, egészségügy – megítélése igencsak átalakult negatív irányba. Életkortól függetlenül, a kitöltők több mint fele, 60,5 százaléka tűnik optimistának, s értett egyet azzal, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően az olyan munkáé a jövő, amelynek lényege az értékteremtés.