A koronavírus világjárvány késleltetett hatásai, illetve új következményei arra hívják fel a figyelmet, hogy erősíteni kell a lakosság pénzügyi tudatosságát, tanulni kell a digitális pénzügyi szolgáltatások helyes alkalmazását - többek között erre világít rá az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése.

A járvány elleni védekezés érdekében hozott korlátozó intézkedések fokozatosan a készpénzmentes fizetési megoldások, illetve az online ügyintézés használatára ösztönözték a lakosságot, melynek előnyeit megtapasztalva vélhetően tovább nő azoknak a száma, akik pénzügyeiket digitális formában intézik majd a járványhelyzet után is.

Az ÁSZ legújabb elemzése a pénzügyi tudatosság fejlesztésére irányuló különböző programokat, kutatásokat tekintette át, továbbá két saját készítésű online felmérés eredményeit is felhasználta.

Az ÁSZ Pénzügyi Tudatosság Projektje 2020 májusában a saját Facebook olvasói körében – nem reprezentatív – felmérést végzett a háztartások pénzügyi magatartásának a válság idején bekövetkezett változására vonatkozóan. A felmérés három fő területre fókuszálva – családi költségvetés, megtakarítások, hitelfelvétel – vizsgálta, hogy a jelenlegi járványügyi helyzet hogyan befolyásolta a háztartások pénzügyi szokásait, magatartását és arra milyen válságkezelő megoldásokkal reagáltak. Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a válaszadók pénzügyileg tudatosak, gazdálkodásukat megtervezik, bevételeikből megtakarítanak és a váratlan helyzetekre is fel vannak készülve.

Arra a kérdésre, hogy a járvány okozta válsághelyzet hatására változtak-e a pénzköltési szokásai, válaszadók többsége, 68 %-a mondta, hogy kevesebbet költött és csak kis számban voltak azok, akik többet költöttek a járvány előtti időszakhoz képest.

A válaszadóknak kicsit több mint fele (54 %-a) vallotta azt, hogy készít költségvetést, miközben szinte ugyanannyian tervezték át a költségvetésüket a járvány hatására, mint amennyien nem foglalkoztak ezzel.

A megkérdezettek közel fele nem élt a hitelfizetési moratóriummal, és elég nagy arányban, 41 %-ban nyilatkoztak úgy, hogy nem is érinti őket, tehát nincs hitelük. A válaszadók 85 %-ának vannak megtakarításai, rendszerese n tesznek félre, ami visszatükrözi a KSH adatai alapján 2015-2019 között készített elemzés adatait, miszerint 50 %-kal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona. A válaszadók többsége, 63 %-a nem változtatott megtakarításai szokásaikon, tehát a járvány ellenére is tovább tudnak takarékoskodni. Pozitív, hogy 20 % a jelenlegi helyzetben is tudta növelni a megtakarításait és mindössze 16 % válaszolta azt, hogy csökkentette.

A felmérésben résztvevők közel harmada rendelkezik 1-3 hónap közötti időszakra elegendő megtakarítással, 8% azonban egy hónapot sem vészelne át, ha elveszítené munkahelyt. A megkérdezettek több mint fele a három hónapnál hosszabb időszakot is képes lenne átvészelni.

Az ÁSZ felméréséből az is kiderült, hogy igény van a digitális fintech innovációk által nyújtott kényelmi szolgáltatásokra, melyek használatára a magyar lakosság fokozatosan átáll. Az ÁSZ Pénzügyi Tudatosság Projektjének saját Facebook olvasói körében végzett felmérése alapján az látszik, hogy a kérdőívet kitöltők otthonosan mozognak a digitális térben, hiszen szinte mindegyikük szokott interneten vásárolni és megbízhatónak tartja az internetes vásárlást. A bankolási szokásokat tekintve is nagy számban használnak netbankot, vagy akár mobilbankot is a megkérdezettek, ugyanakkor erre jellemzően nem a pandémia okozta kényszer hatására tértek át, hanem már korábban is élvezték a digitális szolgáltatás előnyeit. Az ÁSZ szakértői azonban arra is rávilágítanak, hogy a digitális fejlődés eredményeként megjelent olyan eszközöket, mint az okosóra, a virtuális kártya, vagy a telefonnal történő fizetés egyelőre kevesen használják. A fintech cégek szolgáltatásaiként megjelent fizetési formák közül ugyanis a válaszadók közel egyharmada egyikkel sem találkozott még a gyakorlatban. Összehasonlítva ezt azzal, hogy a válaszadók közel 80 százaléka megfelelőnek tartja a digitális pénzügyi ismereteit, levonható a következtetés, hogy a válaszadók azért nem használják ezeket a digitális eszközöket, mert nem ismerik azokat.

A kutatás eredményei tehát azt mutatják, hogy a fintech megoldások megjelenésével és a BigTech vállalatok által kínált innovatív szolgáltatások elterjedésével egyidejűleg a lakosság ismeretei hiányosak. Azonban - ahogy arra az ÁSZ elemzői is felhívják a figyelmet - a megfelelő, tudatos pénzügyi döntések meghozatalának alapja, hogy a magyar lakosság megismerje ezeket az újításokat a használatukhoz kapcsolódó előnyökkel, illetve a bennük rejlő kockázatokkal együtt. Továbbá a felhasználók kövessék is nyomon a fintech megoldások, valamint a szabályozási környezet változásait. A biztos tudás eléréséhez megfelelő tananyagok is szükségesek az alapismeretek célzott, gyakorlatban történő alkalmazásához - húzzák alá az ÁSZ elemzői.