Az MNB május végén közölte, milyen költségeket tart elfogadhatónak ezeknél a termékeknél, ennek mértéke a tízéves futamidejû biztosításoknál maximálisan 4,25, a 15 éveseknél 3,95, a húszéveseknél pedig 3,5 százalékos TKM-et jelentett. Az ajánlás szerint alapos indoklással a cégek e költségek fölé is mehetnek maximum 2 százalékponttal. Erre azonban csak akkor van lehetõségük, ha valamilyen speciális, komplex, magasabb hozampotenciállal rendelkezõ eszközalapot kínálnak az ügyfeleiknek, vagy beépítenek a termékbe valamilyen tõke- vagy hozamgaranciát, illetve akkor, ha a termék magasabb biztosítási kockázatot tartalmaz.

A Mabisz honlapján jelenleg 13 biztosító több mint 50 biztosítási termékének a TKM-je található meg, ezek csaknem felénél még a minimális értékek is magasak a jegybanki elvárásokhoz képest. Ha az extra két százalékpontot is figyelembe vesszük, még akkor is vannak olyan konstrukciók, amelyeknél a maximális TKM-ek túlságosan magasak.

A legutóbbi frissítés a Mabisz honlapja szerint június 13-án történt a számokban, amikor is a korábbi, kétszámjegyû TMK-értékek eltûntek. A legdrágább nyugdíjbiztosítás TKM-je jelenleg tízéves tartamra számolva 6,2-9,63 százalék között van, miközben a legolcsóbb konstrukcióknál a TKM tíz éves futamidõre a 2 százalékot sem éri el.

A lejjebb kényszerített TKM-ek feltehetõen az ügynöki jutalékokra is hatással lehetnek – nyilatkozta korábban a Világgazdaságnak Ertl Pál, a piacvezetõ biztosításközvetítõ cég, a Quantis vezérigazgatója. Az MNB statisztikái szerint 2013-ban a biztosítók több mint 45 milliárd forintot fizettek ki jutalékként a közvetítõknek, ami az adott évi díjbevétel több mint tíz százaléka. Az idei elsõ negyedévben is hasonló volt az arány, a nem egészen 120 milliárd forintnyi életbiztosítási díjbevételre 12,3 milliárd forintnyi jutalék jutott.