Rekordévek után továbbra is a sokéves átlag felett a lakástüzek száma
A megelõzõ évek 5-7 ezres esetszáma után 2011-ben és 2012-ben a KSH adatai szerint rekordszámú lakástûz keletkezett Magyarországon: tavalyelõtt az érték meghaladta a 9 ezret is. Bár az elõzetes adatok szerint tavaly ismét 7 000-7 500 közé csökkent az esetszám, ez továbbra is átlagosan napi két lakástüzet jelent.

„A Genertel a legnagyobb mértékû kompenzációt a tûz és robbanás okozta károk rendezésére fordítja – mutatott rá Csikós Dániel, a biztosítótársaság vezérigazgatója. – Idén e károk esetén az átlagos kárkifizetés összege megközelítette az 1 millió forintot, ami annak is köszönhetõ, hogy átlagosan minden ötödik esetben a károsodott lakások lakhatatlanná válnak.”

Nyáron a legjellemzõbbek a konyhai tûzesetek

Két jellemzõ káreset egész évben problémát okoz: ez a lakásban történõ dohányzás, illetve az elektromos berendezések és vezetékek meghibásodásából eredõ tüzek. A nem szándékos lakástüzek negyedét a konyhai tûzesetek teszik ki. Az õrizetlenül hagyott, „ottfelejtett” nyílt láng okozta tüzek száma különösen nyáron, a leghosszabb nappalok idõszakában szaporodik meg, amikor gázláng kékes színe nem tûnik fel. Ilyenkor különösen a tûzhelyen túlhevülõ zsiradékok (zsír, olaj) belobbanása okoz problémát, amelynek tüze könnyen átterjed a környezõ textíliákra és bútorokra.

A lakástulajdonosok is a tûzkártól félnek leginkább
A tûz az egyik legpusztítóbb káresemény lehet mind a lakásban lakók testi épségét, mind a vagyontárgyakat tekintve. Nem meglepõ, hogy arra a kérdésre, hogy milyen káreseménytõl tartanak leginkább, a Genertel által végzett felmérés alanyai elsõ helyen a tûzkárt említették (21 százalék).

A tûzkár mellett az egyéb elemi károk, így a villámcsapás okozta közvetlen vagy közvetett hatások (14 százalék), illetve különféle viharkárok (jégverés, szél) szerepelnek a lista elején. A nem elemi károk közül leginkább a csõtöréstõl (17 százalék), illetve a különféle lopáskároktól (15 százalék) tartanak a lakások tulajdonosai.

Lakástûz esetén csak a megfelelõ értékre kötött biztosítás jelent teljes védelmet

„Amennyiben nem áll fenn szándékosság vagy súlyos gondatlanság a biztosított személy részérõl, tûzkár ellen gyakorlatilag minden lakásbiztosítás védelmet nyújt – magyarázza a Genertel vezérigazgatója. – Fontos azonban, hogy épületek esetében a tényleges újraépítési értéket, ingóságok esetében pedig az újrabeszerzés értékére kössék a szerzõdést, ellenkezõ esetben a biztosító nem tudja a teljes vagyoni kárt téríteni. Az alulbiztosítottság megszüntetése általában 1-2 ezer forintos növekedést jelent az éves biztosítási díjban, nagyságában nem összemérhetõ a térítésben megjelenõ akár több százezer forintot kitevõ különbözettel.”