Pénteken derült, napos, száraz idõ várható. A helyenként erõs északnyugati szél késõ délutánra mindenütt mérséklõdik, zivatarok környezetében azonban viharos széllökések is lehetnek. Az ország nagy részén mérsékelt marad a légmozgás, de a Kisalföldön megélénkül, helyenként megerõsödik a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hõmérséklet 8 és 14 fok között valószínû. A legmagasabb nappali hõmérséklet pénteken 26 és 29 fok között alakul.
Szombaton is nagyrészt derült, napos, száraz idõ várható, délutántól viszont a Dunántúlon elõfordulhat egy-egy zápor, zivatar. A szél élénk, néhol erõs lesz, zivatar környezetében viharos széllökésekre is számítani lehet. A leghidegebb órákban 12-17 fok valószínû, nappal 29-34 fokig melegszik a levegõ.
Vasárnap gomolyfelhõs, napos idõ valószínû, legfeljebb néhol – nagyobb eséllyel az Északi-középhegység térségében – alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar. A Dunántúlon és keleten idõnként megélénkül, zivatarban megerõsödik a szél. A minimum-hõmérséklet 14-20 fok között, a nappali maximumok várhatóan 29-33 fok között alakulnak.
A várhatóan nagyon magas, 7,4-es értéket elérõ UV sugárzás miatt ügyeljenek a megfelelõ öltözködésre és óvintézkedésekre!
Hétfõn az élénk déli széllel még melegebb levegõ érkezik a Kárpát-medence térségébe: 30 és 36 fok közötti értékeket mérhetünk délután. Kedden tovább tombolhat a hõség, de a délutáni, esti óráktól nyugat felõl már egyre többfelé fordulhat elõ zápor, zivatar. Szerdától mérséklõdik a nagy meleg és több helyen alakul ki esõ, zápor, zivatar.
Mire figyeljünk?
Az Országos Mentõszolgálat Alapítvány nemrég végezte el 2014-es Nagy Elsõsegély tesztjét, amely immár második éve vizsgálja, hogy alapvetõ helyzetekben, mint például újraélesztés, ájulás a napon, tudjuk-e, hogy mi a teendõ. Az eredmények a tavalyiakhoz képest sajnos nem sokat javultak, ráadásul itt a nyár, a kánikula és vele számos veszély.
1. Legalább napi 2 liter folyadékot fogyasszunk, ami lehetõség szerint nem cukros és fõleg nem alkoholos. Ez a mennyiség testalkattól, hõmérséklettõl és egyéni szükségletektõl függõen akár 3-4 literre is emelkedhet a nyári hónapokban.
2. Kerüljük a tojásos, húsos ételeket, mert ezek vezethetnek legkönnyebben szalmonellás megbetegedésekhez. Fogyasszunk ásványokban és vitaminokban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, készítsünk mindig friss ételeket. Ha már valaki mégis elkapta, kiemelten fontos a folyadékpótlás!
3. Ne tartózkodjunk hosszabb ideig és a déli órákban a napon, hiszen könnyen hõgutát vagy napszúrást kaphatunk. Kalap, extrém esetben a vizes kendõ legyen a fejünkön és nagyobb séták esetén akár egy könnyen elõkapható, ilyenkor is jól funkcionáló esernyõ. Ha valaki mellettünk ájul el, nemcsak, hogy árnyékba kell õt húzni, de hûtenünk is kell a testét és orvost hívni. Amennyiben eszméleténél van, nem alkohol tartalmú, hideg folyadékkal itassuk is.
4. Ne ugorjunk fejest felelõtlenül a vízbe! Felhevült testünket mindig zuhannyal hûtsük, a vízbe pedig mindig fokozatosan, körültekintõen menjünk, hogy elkerüljük a hirtelen hõmérsékletváltást. A hirtelen hideg víz reflexes légzésmegállást okozhat!
5. Légkondicionáló helyett hajnali és éjszakai szellõztetés, lesötétített ablakok! A hideg és meleg levegõ közötti ingázás nagy eséllyel megfázáshoz, rosszabb esetben tüdõgyulladáshoz vezet. Próbáljuk ezeket mérsékelni, illetve irodákban, autókban sem túlságosan lehûteni a levegõt.
6. 11 és 15 óra között ne napozzunk, és minden napozás, valamint a nyári mindennapok során is használjunk napvédõt, UV szûrõs kozmetikumokat!
7. Védjük a szemünket! Hordjunk napszemüveget, mely UV védelemmel ellátott, hiszen az erõs napsütés a szemünkben is kárt tehet.
8. Ha öltözködünk, kerüljük a feketét. Válasszunk inkább fehér pamut és vászonruhákat, amelyek a fényt is visszaverik és a szellõzést is biztosítják.
9. Indítsuk be a szervezet önhûtõ funkcióját egy meleg leves vagy forró tea segítségével!
Az autók sem bírják a meleget
A melegebb évszakban gyakrabban fordulhatnak elõ meghibásodások: a fékek, a fényszórók, a kormánymû és a lengéscsillapítók vizsgálatára is figyelmet kell fordítani. Az autóvezetõknek mindemellett számolniuk a nagyobb forgalommal, a motorosok megjelenésével.
Évente átlagosan legalább 25-30 esetben a defekt nevezhetõ meg a balesetet okozó tényezõként. Több száz baleset következik be csak a kopott, nem megfelelõ légnyomású, vagy az évszakhoz illõ gumik miatt.