A jelentõs egészségügyi kockázatot jelent a légszennyezés, amely akár az autógyártók és energia termelõ cégek ellen indított kártérítési perek növekedéséhez is vezethet, míg az e-cigaretta és az alumíniumot tartalmazó termékek – például dezodorok, gyógyszerek – felelõsségbiztosítási kárigények növekedését eredményezheti, ha bebizonyosodik, hogy ezek egészségügyi problémát okoztak. Ilyen, és ezekhez hasonló, a biztosítási iparágat is érintõ kockázatokra hívja fel a figyelmet a Swiss Re legújabb jelentésében. Az új gazdasági, technológiai, társadalmi-politikai, szabályozási és környezetvédelmi változások miatt a kockázatok is meglehetõsen gyorsan változnak, amiket igen nehéz számszerûsíteni. Éppen ezért a kockázatok rendszeres megfigyelése és az azokról folytatott, biztosítók közötti párbeszéd rendkívül fontos az iparág számára – állítja legújabb jelentésében a Swiss Re.
A viszontbiztosító legfrissebb Sigma jelentésében 26 olyan kockázatra hívta fel a figyelmet, melyek a biztosítási iparágat érintik. Ezeket nagy, közepes és alacsony hatású csoportokba sorolta. Ezen kívül azt is meghatározták, hogy mely kockázati tényezõk, mely biztosítási üzletágat érintenek inkább, valamint azt is, hogy milyen idõtávon kell ezekkel számolni. A jelentés összeállításához a Swiss Re a SONAR elnevezésû eszközét használta, amely a vállalat belsõ kockázatkezelési szakértelmére alapozva azonosítja és értékeli a felmerülõ kockázatokat.
A felhõ alapú számítástechnika (cloud computing) biztonsága, a feltörekvõ piacok pénzügyi válságainak átgyûrûzése, az euróövezeti válság deflációba fordulása, a makrogazdasági intézkedések rövid távú szemlélete és a légszennyezés növekedése is azon nagy hatást gyakorló kockázatok közé tartoznak, amelyekre a biztosítási iparágnak fel kell készülnie
A közepes hatású kockázatok közé sorolja a jelentés a sport közbeni sérülések, agyrázkódás kockázatát; a genetikai vizsgálatok fogyasztói felhasználását; a digitális rágalmazás, becsületsértés, reputáció-csökkenés kockázatát; az e-cigaretta potenciális egészségügyi és biztonsági kockázatait; a pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályozások szigorodását; a zárt üzleti modellekrõl nyitott üzleti modellekre történõ átállást; a víz- és élelmiszer-biztonsági kockázatokat; az EU-szétesésével kapcsolatos kockázatokat; a nemzetközi szabályok konvergenciájában, a „one size fits all” típusú szabályozásban rejlõ kockázatokat; a növényi kórokozók miatt veszélybe kerülõ nyersanyag-, például gumi-termelés kockázatait; az alumíniummal összefüggõ egészségügyi kockázatokat; az úgynevezett intelligens-városok jelentette kockázatokat; a demográfiai változások munkahelyi kockázatait és a városi gazdálkodásban rejlõ kockázatokat.
A kis hatást gyakoroló kockázatok között szerepel többek között az epigenetika, ahol a gének „ki-/bekapcsolására” szolgáló új vegyi anyagok jelentette termék-felelõsségi kockázatok jelenthetnek veszélyt a biztosítókra. De a 3D nyomtatásról a 4D nyomtatásra történõ átállást, és az eltûnt maláj repülõgép által kiváltott lehetséges technológiai változtatásokat is ide sorolja a jelentés.
A jelentés közzétételével a Swiss Re abban bízik, hogy sikerül felhívnia a biztosítók figyelmét a felmerülõ kockázatokra, hiszen a múltbeli tapasztalatok nem elegendõek a jövõbeli kitettségek megjósolására – állítja a viszontbiztosító.