Előzetes adatok szerint 18800 ember halt meg közúti balesetben tavaly az Európai Unióban, ami példátlan mértékű, 17%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy közel 4000 emberrel kevesebb vesztette életét az EU közútjain. A járványnak, illetve a korlátozásoknak betudható forgalomcsökkenésnek tehát jelentős hatása volt a közúti balesetek számára.
2010 és 2020 között mintegy 36%-kal csökkent a közúti halálesetek száma az EU-ban. Ez elmarad az évtizedre kitűzött 50%-os céltól, azonban az egymillió lakosra jutó 42 közúti halálesettel az EU továbbra is a világ legbiztonságosabb úthálózattal rendelkező kontinensének számít. Összehasonlításképp a világátlag meghaladja a 180-at.
Az előzetes adatok alapján 18 tagállamban a valaha mért legkevesebb halálos áldozatot regisztrálták 2020-ban. Az egész EU-ban a halálozások átlagosan 17% -kal csökkentek 2019-hez képest, bár a csökkenés korántsem volt egyforma az egyes tagországokban. A legnagyobb csökkenés (20% feletti) Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Magyarországon, Máltán és Szlovéniában következett be. Ezzel szemben öt tagállamban (Észtország, Írország, Lettország, Luxemburg és Finnország) nőtt a halálesetek száma.
A 2010 és 2020 közötti időszakra kitűzött 50%-os halálesetszám csökkenést egyedül Görögországnak (54%) sikerült elérnie, sőt túlszárnyalnia, míg Horvátország (44%), Spanyolország (44%), Portugália (43%), Olaszország (42%) és Szlovénia (42%) megközelítette azt. Hazánkban ebben az időszakban 39%-kal csökkent a halálesetszám.
A 2020-as közúti fejlemények némi változást eredményeztek az országok rangsorában, a legbiztonságosabb utak továbbra is Svédországban vannak, ahol egymillió lakosra 18 közúti haláleset jutott. Ezzel szemben a rangsor végén Románia áll, 85 közúti haláleset/egymillió lakossal. Hazánkban tavaly egymillió lakosra 46 közúti haláleset jutott. Az EU átlag 42/egymillió.
A járvány hatása nehezen mérhető
A COVID-19 járvány következtében az alacsonyabb forgalom egyértelműen hatással volt a közúti balesetek számára, azonban ez a hatás nem mérhető. Az Egyesült Államok előzetes adatai azonban azt mutatják, hogy az alacsonyabb forgalom ellenére 2020-ban megnőtt a halálesetek száma. Bizonyos EU-országokban az adatok szintén arra utalnak, hogy a korlátozások idején fokozódott a kockázatos magatartás, különösen a gyorshajtás.
A járvány idején a kerékpározás jelentős növekedését lehetett tapasztalni. Ez a biztató fejlődés jelentős pozitív hatással lehet a levegő minőségére és az éghajlatváltozásra, ugyanakkor új közúti biztonsági kihívásokat is felvethet. Az egész EU-ban a városi területeken bekövetkezett közúti halálesetek körülbelül 70%-a ugyanis a sérülékeny úthasználókat érinti, ideértve a gyalogosokat, a motorosokat és a kerékpárosokat. A közúti közlekedésbiztonság kezelése a városokban ezért kulcsfontosságú terület. Két európai nagyváros, Helsinki és Oslo már 2019-ben elérte, hogy nulla gyalogos és kerékpáros haljon meg a közutakon, amihez elengedhetetlennek nevezték a sebesség csökkentését.
Az EU 2030-ra ismét azt az új célt tűzte ki, hogy a közúti halálesetek és súlyos sérülések száma felére csökkenjen. Ennek eléréséhez el kell kerülni az elmúlt évtized hibáit – mondta Antonio Avenoso, az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) ügyvezető igazgatója a közúti halálesetekről szóló 2020-as adatokat kommentálva. Ehhez a törvényben elfogadott intézkedéseket nem szabad a végrehajtás szakaszában enyhíteni, mint ahogy az most történik a kötelező járműbiztonsági intézkedésekkel.