Még a közepes és magas éves jövedelemkategóriába tartozó magyarok is tartanak a nyugdíjas évektõl. A közepes jövedelmûek 41 százaléka nagyon vagy valamelyest pesszimista azzal kapcsolatban, hogy neki és partnerének, illetve házastársának lesz elegendõ pénze arra, hogy egészségügyi kiadásait fedezze idõs korában. A magas jövedelmi kategóriába tartozó válaszadók 28 százaléka állította ugyanezt – derült ki az Aegon harmadik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felmérésébõl.
A közepes jövedelmûek ötöde, a magas jövedelmûeknek pedig tizede kifejezetten pesszimista ebben a kérdésben. Elõbbieknek csupán 15 százaléka nagyon optimista, utóbbi kategóriában ugyanez az arány 21 százalék.

„Figyelembe véve a globális és európai trendeket, illetve a közismert tényt, hogy öregedõ társadalomban élünk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy tétlenül végignézzük az állami, felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszerek majdani összeomlását, és kizárólag az államtól várjuk majd a segítséget. Az idõskori szabadságunkat öngondoskodással „válthatjuk meg”” – mondta Szanyi Bálint, a Prémium Üzletág Kiemelt Nyugdíjbiztosítási szakértõje.

Az Aegon nyugdíjkutatási eredményeibõl az is kiolvasható, hogy a közepes éves jövedelemmel rendelkezõk csaknem negyede (24 százalék) úgy véli, nyugdíjas korában szüksége lesz gyermekei anyagi támogatására. A válaszadók 5 százaléka azt mondta, szülei segítségére szorul majd, 6 százalékuk pedig valamely más családtag – például a partner, házastárs – támogatásával számol. A magas éves jövedelmûek 15 százaléka gondolja, hogy gyermekeitõl kell majd támogatást kérnie, 6 százalékuk valamely másik családtagra számít. Magas a bizonytalankodók aránya: a közepes jövedelmûek 41 százaléka nem tudja megmondani, lesz-e szüksége anyagi támogatásra, a magas jövedelmûeknek több mint negyede (26 százalék). A közepes jövedelmûek mindössze alig harmada (31 százalék) állította, hogy biztosan nem lesz szüksége más támogatására idõs korában. A magas jövedelmûek negyede vélekedett ugyanígy.

A közepes jövedelmûek 55 százaléka szerint partnerük, házastársuk anyagi támogatása nagyon vagy rendkívül fontos lesz majd a nyugdíjas évek során. Még a magas jövedelmûek több mint fele (53 százaléka) is így vélekedik.

„Az eredmények már csak azért is lehangolóak, mert ebben az összesítésében a jelenleg alacsony jövedelmûnek számító válaszadók adatai nem szerepelnek. Az általuk adott válaszok tovább rontanák a képet, ami egyértelmûen arról árulkodik, hogy még a magas fizetéssel rendelkezõ magyarok nagy részének is kétségei vannak saját idõskori anyagi biztonságával kapcsolatban. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy lehetõség szerint minél elõbb elkezdjünk összegyûjteni a megtakarításokat a nyugdíjas évekre” – hívta fel a figyelmet Havas Gábor, az Aegon Magyarország Prémium Üzletágának vezetõje.

Az Aegonnál azt tapasztalják, hogy az érintettek közül a prémium ügyfélkörbe tartozók kezdik el idõben az öngondoskodást. A Prémium Üzletágban két hónap alatt közel 100 prémium nyugdíjbiztosítást értékesítettek. A statisztikákból az is kiderült: az ügyfelek 2/3-a férfi, 1/3-a nõ, és átlagosan havi 35.000 Ft-ot tesznek félre nyugdíjbiztosításban. A szerzõdõk 38 százaléka 40 évnél fiatalabb.

„Míg a havi 25 ezer forint megtakarított összegtõl elérhetõ Premium terméket fele-fele arányban választották férfiak és nõk, addig a havi 50 ezer forint megtakarított összegtõl elérhetõ Prestige terméket 80 százalékban férfiak és 20 százalékban nõk kötötték” – mondta el Szanyi Bálint.